Új Gripenek? Nem, Gripenek újdonságokkal...

Szoftver, radar, közelharc- és láthatáron túli rakéták, levegő–föld fegyverek: Saab-közlemény a magyar Gripenek fejlesztéséről.

Eléggé komoly helyen és terjedelemben tálalta a nemzetközi szaksajtó a hírt, miszerint megállapodás született a honi légierő Gripenjeinek új fegyvereiről, felderítő eszközeiről. Ami egyben válasz arra a korábban sűrűn felbukkanó kérdésre, beszerzünk-e további példányokat, netán lecseréljük-e az egész Gripen-állományt akár az új E-változatra, akár más típusra, azután, hogy a mostani magyar harcigép-flotta bérleti szerződése lejár. A részletek a szakírótól:

• A SAAB Csoport bejelentése szerint a svéd hadfelszerelési hivatal (FMV) és a magyar védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosi hivatal sikerrel lezárta a Gripen vadászrepülőgép-flotta MS20 Block 2 képességfejlesztéséről a tárgyalásokat.
• Az MS20 Block 2 egy komplex szoftverfrissítés, amely a felderítő, a harci és a kommunikációs képességeket egyaránt növeli, de magában a repülőgépben nem cserél alkatrészeket, rendszereket.
• A felderítő képesség növelése elsősorban a Gripen PS-05/A Mk3 lokátor Mk4-re frissítését jelenti.

Ez azért érdekes, mert egyes hírek szerint már 2018 környékén a Gripenek nagyjavításakor az MS20 Block1 is növelte a felderítési képességet akár a hatótávolság, akár a céltárgy mérete kapcsán. A levegő–levegő radarmódokon, amelyben a felderítés mellett célkövetést is képes a radar végezni, a jobb észlelés mellett a célkövetési tartomány is javul, akárcsak a kisebb radar-keresztmetszetű légicélok felderíthetősége. Ez persze nem jelenti, hogy egy F-22/35 repülőgépet sokkal távolabbról detektál a lokátor, de a svédek szerint egy Szu-57 repülőgépet már annak csapástávolsága határán felderíthet a Gripen.

 A PS-05/Mk4 változatú radar azonban a JAS-39 Gripenek legmodernebb lokátora, hiszen elvileg elérhető az AESA lokátor-tányérral modernizált MK5 változat. Ezt a variánst azonban már a repülőgép orr-részének megbontásával, kis átépítésével lehet csak beszerelni. A változás azonban nem csekély, hiszen amíg a Mk4 változat doppler-impulzus lokátora mechanikusan akár tizennégy másodperc időközönként képes csak letapogatni a környezetét, addig ez az AESA sugáreltérítéses változatnál egy másodpercre csökken, tehát valósidejű adatot kap a repülőgép-vezető és a számítógépes fegyverrendszer egyaránt.

A kommunikációs képesség a NATO sztenderd Link 16 funkcionális fejlesztését tartalmazza, benne a hangkommunikáció titkosítása, vagy a NATO barát-ellenség (IFF) Mode 5 változatának bevezetése, amire a szövetség összes repülőgépének szüksége van egyébként.

A harmadik tényező a fegyverintegráció. Az MS20 szoftver által újabb fegyverrendszerek függeszhetőek a JAS-39 harci repülőgépekre.

A magyar kormány a német Diehl co. AIM-2000 IRIS-T rakétáit szerzi be a szintén a fenti cég által modernizált, de már akkor is elavult AIM-9L I-1 közelharc rakéták helyére. Az AIM-9L az 1980-as években még hatásos volt a Falkland-szigeteki konfliktus során az argentin repülőgépek ellen, de a hőkövető rakéta napjainkra már légiharcra elavult. Békebeli légirendészeti szolgálatra továbbra is megfelelő. Az utód IRIS-T, amelyet 2016-tól a svéd, és utána a thai légierő is rendszerbe állított saját Gripen repülőgépeinél, már nem hőkövető, hanem képalkotó elektronikával rendelkezik, ami újabb lépcsőfok a közelharcrakéták esetében. Ez a rakéta a svéd repülőgép mellett a spanyol,német és osztrák Eurofighterek, a spanyol F/A-18, valamint a norvég és a görög F-16 harcászati repülőgépek fegyverzetébe is integrálásra került, sőt az F-35 fegyverei közé is lehetséges, hogy integrálják.

Az AIM-120C5 AMRAAM mellett még hosszabb hatótávolságú (BVRAAM) rakéta, az európai MDBA Meteor szintén beszerzésre kerül. Ez a rakéta jóval az AMRAAMC5-C7 hatótávolságán túlról indítható. Új tulajdonsága még, hogy amíg a többi látóhatáron túl is használható rakéta a cél felé közeledve a hajtóművének kiégése után egyre lassul és egyre kisebb mértékben képes manőverezni, addig a Meteor indítás után „utazósebességgel” repül a cél felé, majd annak közelében is felgyorsíthat, és ekkor is képes a működő hajtóművének köszönhetően manőverezésre.

Ennek a képességnek azonban ára van, a rakéta nagyobb méretű és radarkeresztmetszetű, mint az amerikai típus, tehát az őt hordozó Gripen, az Eurofighter és a Rafale is távolabbról érzékelhető. Ennek mértékén vitatkoznak a szakértők. Többek szerint nem lényeges a radarkeresztmetszet növekedés, mások szerint jóval távolabbról érzékelhető ettől a repülőgép. Az európai „kacsák” nem rendelkeznek belső fegyvertérrel, ahol elrejthetőek lennének a fegyverek.

A levegő–föld fegyverzethez is érkeztek újabb integrációk. Magyarország is beszerzi a hírek szerint az Mk.82 bombacsaládra szerelhető kittek közül a GBU-12 lézeres után a GBU-49 kombinált lézer- és GPS-vezérlésű kitteket. Ez azt jelenti, hogy például felhős, esős, ködös, párás időben, amikor a lézernyalábot „szétszórják” a levegőben lévő vízcseppek és a pilóta nem látja a célt, akkor épületek, helyhez kötött célok esetében alkalmazható a Globális Helyzetmeghatározó Műholdak navigációs adatai alapján, a célok pontos helyezete ismeretében az ejtő-lőszer. A két bombát, a GBU-12-est és a GBU-49-est lehet kombinálva is használni az időjárás és a célok ismeretében. A GBU-49 kitt a kétféle irányítás miatt drágább, mint a GBU-12 lézeres változat.

Korábban volt róla szó, de bejelentés nem történt a SBD I. (Small Diameter Bomb) vagyis kis hatásfokú bombák beszerzéséről. Ezeket szintén GPS vagy lézeres célkövetéssel lehet indítani, és a cél eltalálása esetén is annak néhány méteres körzetén belül nem okoz károkat. Ezt sűrűn lakott helyeken, elsősorban aszimmetrikus hadviselés esetén lehet használni. A bombák kis mérete miatt egy Gripen 8–16-ot is tud hordozni belőlük. A svéd légierő, a Flygvapnet az SBD I-et is rendszeresítette.

– Ez alatt a tizenöt év alatt, amióta az első Gripen leszállt a Kecskeméti Légibázison, egyértelművé vált, hogy a Magyar Légierő megtette a lépést, hogy Európa egyik élen járó légiereje legyen, és érdemi módon járuljon hozzá a NATO és az EU műveleteihez. Az MS20 Block 2 képességnöveléssel bevezetett változtatásokkal Magyarország még hatékonyabb és erősebb repülőgépet kap, amely minden tekintetben képes felvenni a versenyt bármely más újgenerációs vadászrepülőgéppel – mondta Jonas Hjelm, a Saab repüléstechnikai üzletágának vezetője.

A modernizációs bejelentés azonban azt is sejteti, hogy Jones Hjelm bejelentése a dubai repülőgépipari világkiállításon az év elején, miszerint Magyarország érdeklődik további JAS-39 Gripen repülőgépek beszerzése irányában – 2–4 repülőgéptől egész egy teljes század 12–14 gépig voltak találgatások  hazánk jelenlegi gazdasági helyzetében érvényét veszti.

Valószínűleg ez, és svédek által talán még sorozatgyártásra éretlen PS-05/Mk.5 lokátorok beépítése is feltehetően a gazdasági helyzeten bukott el. Nem hallani a tavalyi kecskeméti repülőnapon már magyar repülőgépen függesztve bemutatott Reccelite konténer beszerzéséről sem. Ez speciálisan felderítő konténer, ellentétben a már beszerzett Litening IIIE célmegjelölő konténertől, amely erősen limitált felderítőképességgel rendelkezik.