Vita a magán űrprogramok állami támogatásáról

Kemény vitába ütközött az amerikai törvényhozásban az a javaslat, amely szerint fordítsanak költségvetési pénzt magáncégek űrhajófejlesztésére. Az ülésen ott voltak azoknak a vállalatoknak a képviselői, amelyek ezzel a feladattal foglalkoznak, és akiknek több képviselő azt a kérdést szegezte, hogy vajon megtérülhet-e az adófizetők pénze, amit ezekbe a programokba fektetnének.

A képviselők egyik fontos érve az volt, hogy nem számíthatnak elég megrendelésre a magáncégek, ha csupán a NASA igényeit elégítik ki a repüléseikkel, így viszont a vállalkozások nem lesznek kifizetődők. A SpaceX jelenlévő alapítója és vezetője, Elon Musk viszont személyesen vállalt garanciát arra, hogy az adófizetőknek nem kell csalódniuk, és a többiek is azt mondták: akkor sem lesz rossz üzlet, ha csak a NASA megrendeléseit teljesítik, de ezen túl bőven vannak más megrendelők is, akik embereket küldenének az űrbe, vagy maguk utaznának, illetve műholdakat juttatnának pályára vagy szervizelnék őket.

A Boeing képviselője szerint számítani lehet azoknak az országoknak a megrendeléseire is, amelyeknek van űrprogramjuk, de nincs pénzük saját űrstruktúra kiépítésére, fenntartására.

Az is nagyon kemény vitatéma volt, mi az olcsóbb megoldás, az oroszok Szojuz-űrhajóit használni a Nemzetközi Űrállomás fenntartására, vagy a most fejlesztés alatt álló (egyébként optimista tervezés szerint legkorábban 2016-ban szolgálatba álló) amerikai űrhajókat. Volt törvényhozó, aki biztosra vette, hogy az utóbbi megoldás többe kerül:az oroszok ülésenként már 63 millió dollárt kérnek egy útra, ez a jövőben 80 millióra nő, viszont az amerikai űrtaxik költségeit nem lehet addig pontosan megjósolni, amíg nem készülnek el és nem kezdenek dolgozni – állították szkeptikus törvényhozók.

A NASA egyik vezetője, Bill Gersteinmaier, aki korábban a privát űrhajófejlesztések szövetségi finanszírozását javasolta, úgy véli, a most futó programok révén a személyenkénti költségeket 20 millió dollárra lehetne csökkenteni, tehát ez az alternatíva jóval olcsóbb, mint az oroszoké.

Azt a képviselők is elismerték, hogy jobb lenne nem az oroszokra hagyatkozni és nem nekik fizetni az űrállomás személyzetei szállításáért, de a hazai magánprogramok felgyorsítására javasolt hatmilliárd dollár láthatóan riasztóan magasnak tűnt a számukra. Volt, aki egyszerűen azzal érvelt, hogy az adófizetők pénzén fejlesztett eszközök nem a kormányzat, nem az állam, hanem a magáncégek tulajdonai lesznek.

Gerstenmaier azzal válaszolt, hogy az állami támogatás mellett a vállalatok bőven fektetnek be az új eszközök fejlesztésébe saját tőkét is. Amit pedig az adófizető visszakap mindebből, az a föld körüli űrhajózás alacsonyabb költsége – mondta a NASA vezérigazgató-helyettese.

A vitában természetesen voltak, akik nagyon is támogatták az magánfejlesztések támogatását, sőt, a republikánus Dana Rohrabacher egyenesen megdöbbenésének adott hangot a javaslat ellenséges fogadtatása miatt, és arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy nagyon komoly következményei lesznek, ha a törvényhozás elszalasztja a történelmi lehetőséget és nem támogatja az amerikai ipar innovációs kapacitásait.