Közlekedéstervezés

Sorra vesszük az autópályagyűrűnket alakító konkrét és absztrakt tényezőket.

Európai Unió által támogatott projektet nyert el a Műegyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszéke. A MOVECIT keretében kilenc közép-európai várost, illetve régiót vizsgáltak meg. Íme a tanulságok.

A főváros hirtelen rájött, hogy van településszerkezeti terve, Tarlós István kimondta a bűvös szót!

Ki lesz az erősebb? A Kiserdő, vagy a várossszerkezeti adottságok?

A csehszlovák mozgólépcsők után egy másik egyedi megoldás életének is vége szakad a Nyugatinál.

Hol lenne szükség és lehetőség második be- és kijáratok építésére a budapesti metróvonalakon?

Ha egy útvonal túlságosan hosszú idő alatt épül ki, jól megfigyelhetővé válnak rajta a város- és közlekedéstervezésben bekövetkező arányeltolódások. Nekünk van erre egy remek példánk!

Szombathelytől déli irányban a 86-os út húsz kilométeren történő négysávosításával hoznák létre a gyorsforgalmi pályát.

Miskolctól Tornyosnémetiig 56,7 kilométeren épülhet majd kétszer kétsávos sztráda.

A lakótelep és az áruház közötti fahidat feltűnés nélkül cserélték le a szemrevaló konstrukcióra.

A közlekedésfejlesztési terminológiát mindenki érti, az urbanisztika pedig egy absztrakt tudomány lenne? Nem! A cikksorozat néhány egyszerű példán keresztül mutatja be az összefüggéseket, magyaráz, szótáraz.