Vasút

Egy éves a 150-es vonal felújításának szándéknyilatkozata – egy darabig azért még a pusztában andalgó Szilikben gyönyörködhetünk.

Ha van a világon olyan ország, ahol mindent bevetnek, hogy működjön az élet, az az Egyesült Királyság. Nem hagynak parlagon heverni egyetlen aluljárót, remízt, metróállomást sem. És mindig bejön nekik.

Az F vonalon siklott ki egy szerelvény, az alagútból kellett menteni az utasokat.

A selejtezett járművekre többféle sors várhat, az eladó szerint bármi elképzelhető.

Az AŽD Praha szereli be a vonatbiztosító berendezéseket Szlovákiában.

Túl a második típusismereten és túl az első két hónapnyi szolgálaton kisebb-nagyobb bökkenőkkel.

Negyven éve, 1974. május 2-án kezdődött a világ egyik leghosszabb és legjelentősebb vasútvonala, a Bajkál–Amur vasútvonal építése.

Ötvenhárom év üzem után búcsúztak a házi gyártású csuklós villamosok, a történet Budapesttől Debrecenig tartott.

Alighogy megkezdték a javítást, máris kereskedők százai jelentkeznek kisboltok bérlésére.

Legfrissebb adatok a sérültekről: kétszázharmincan vannak; az automatika hibája okozhatta a balesetet.

Két pici Gokart dolgozik egy eldugott dunántúli iparvágányon. Mindig együtt vannak.

Hidak, utak, vasutak épültek, bővültek, újultak meg. S bár mindig morgunk, jogosan, milyen állapotban van még mindig jelentős részük, gondoljunk abba is bele: vajon az EU-tagság nélkül hol tartanánk ezekkel? Épp ezért elővettük a Közlekedési Operatív Programot, s megnéztük, mi van/volt benne. Túlzás lenne azt állítani, úgy játszottak ultit a szerzők, hogy nem volt náluk a hetes, de így vissza nézve van pár dolog, ami...

Szergejjel.