A hullám, ami magasba emel

Ugrósdy Márton   ·   2012.12.27. 16:30
cim

Nemrég Balázs Györgynek az esztergomi Rubik-napon tartott elődadása kapcsán volt szó portálunkon a hullámrepülésről. Ennek a rövid beszámolónak a kapcsán kaptuk a következő cikket, amelyben nemcsak ennek az izgalmas motornélküli repülésfajtának a részeteit ismerhetjük meg: megtudhatjuk azt is, hogy idén a szokásos gyöngyösi helyett Dunakeszin lenne hullámtábor, innen próbálkoznának a pilóták az egyre nagyobb magasságok elérésével.

A dunakeszi repülőtéren idén nem ért véget a vitorlázórepülő élet a szokásos október végi záróbulikkal, és a motor nélküli gépek novemberben és decemberben is tovább rótták a köröket. Egy kicsi, de annál lelkesebb csapat ugyanis arra készül, hogy ezen a télen sikeresen lovagolja meg a Pilis és a Börzsöny felett kialakuló légköri hullámmozgásokat.

Hullámrepülés közben: budapesti látkép motor nélkül a magasból<br>(fotók: Salamon Árpád)

Hogyan tudnak a motor nélküli gépek több ezer méter magasra emelkedni?

A levegő nem csak vízszintesen, hanem függőlegesen is folyamatosan mozgásban van, bár sajnos ebből a földön járva mi csak a szelet érezhetjük. Azonban ha a megfelelő időjárási körülmények biztosítottak, akkor létrejöhet a légköri hullámmozgás, ami akár több ezer, vagy több tízezer méter magasra is feljuthat. Az áramló levegő – akár csak a patak vize egy nagy kő mögött – a felszín egyenetlenségei mögött hullámmozgásba jön, ami a motor nélküli vitorlázórepülőket akár tízezer méteres magasságba is felemelheti. Ehhez azonban több feltétel együttes teljesülésére van szükség: a megfelelően erős szélnek, a stabil légállapotnak és az ideális széliránynak ugyanabban a pillanatban kell jelen lennie, hogy ez a hatalmas energiákat rejtő rendszer beinduljon.

Magyarországon csak két olyan repülőtér van, ahonnan gazdaságosan kihasználható a hullám: Gyöngyös és Dunakeszi. A Magyar Vitorlázórepülő Szövetség az idei évben is Gyöngyösre, a pipishegyi repülőtérre szerette volna megszervezni a szokásos éves hullámtábort, azonban ez sajnos nem valósult meg. Ekkor ajánlották fel a Dunakeszin repülő klubok, hogy szívesen közreműködnek az idei hullámtábor megszervezésében. A pilóták bizakodását az is alátámasztja, hogy az elmúlt 25 év során rendszeresen gyűjtötték a meteorológiai adatokat és a személyes tapasztalatokat, aminek köszönhetően több mint 200 sikeres magassági repülés történt már eddig is, közöttük több országos rekorddal.

Csak hosszas előkészületek után

Dunakeszi légterében csak szigorú szakmai felügyelet mellett repülhetnek a megfelelően felkészített sportrepülők. Mivel Ferihegy közelsége a nyári hónapokban is meghatározza a repülőtér mindennapjait, a nagy magasságokat érintő repülésekhez még nagyobb körültekintésre, és megfelelő előkészületekre van szükség. Azért, hogy Ferihegy forgalmát se akadályozzák, a Hungarocontrol két hullámlégteret jelölt ki a sportolók számára, amit a magassági repülésekhez igénybe vehetnek. Ezeket azonban csak alapos felkészítés és szigorú vizsgák után vehetik igénybe a sportolók, ugyanis a közforgalmi repülés biztonsága mindenek felett áll.

A sikeres magassági repülésekhez azonban nem csak elméleti, gyakorlati előkészületek is szükségesek. Mindenkinek, aki 4000 méter fölé szeretne emelkedni, magasság-élettani vizsgálaton kell részt vennie, vagy a Gyáli úti Merényi kórházban, vagy a Kecskeméti Repülőkórházban. Erre azért van szükség, hogy a magasba vágyó pilóták biztonságos és ellenőrzött körülmények között megismerhessék az oxigénhiányos környezet jellegzetességeit, ugyanis 4000 méter fölött már annyira lecsökken a levegőben az oxigén mennyisége, hogy kötelező légzőkészüléket használni. A készülék nélkül még a legjobban felkészült és legjobb erőnléttel bíró pilóták is néhány perc után elveszítenék az eszméletüket.

Az oxigénhiány mellett a rendkívüli hideg is nagy kihívást jelent: nem ritka, hogy 5-6000 méter magasan a külső hőmérséklet nem éri el a -40 fokot, így annak, aki magasságot szeretne repülni alaposan fel kell öltöznie. Az erős szél és a vad turbulencia már csak ráadás: nem ritka ugyanis, hogy nagyobb magasságokon 100-130 kilométeres szélben kell megtartani a repülőgép pozícióját, hogy a lehető legjobb emelésben maradjon a gép.

De miért van szükség arra, hogy ilyen magasra szálljunk?

A vitorlázórepülésben a sportteljesítményeket nemzetközileg elismert vizsgákkal, az úgynevezett koszorúkkal is jutalmazzák. A két legjobb vizsga, az arany- és a gyémántkoszorú feltétele a magassági repülés is: az elsőhöz 3000, míg a másodikhoz 5000 méteres magasságnyerést kell elérni. Nyáron ezt csak a nagy kockázatot jelentő zivatarfelhőkben lehet megvalósítani, ami emberre és gépre is nagy veszélyt jelent, télen azonban, az erős szélben kialakuló hullámban sokkal biztonságosabban is teljesíthetők a feltételek.

Mindenki, aki valaha is próbálta a hullámrepülést, egyedülálló élményekről számolt be. Ilyen például az emelés simasága, az elénk táruló táj látványa, és az, hogy 5000 méter felett már látszik a Föld görbülete is. Motor nélkül juthatunk fel olyan magasságokba, ahol már csak az utasszállító gépek és a katonák jutnak el. Egyszerű, hétköznapi emberek érnek a hullámban Magyarország tetejére. A dunakeszi hullám ráadásul nagyobb magasságok elérését is lehetővé teszi: a jelenleg is érvényes országos rekordot is itt repülte Nagy Tibor, a Malév Repülőklub oktatója, aki a Börzsöny hullámterében 9020 méter magasra emelkedett 2011. február 5-én.

Reményekből nincs hiány

Dunakeszi tehát kiváló adottságokkal rendelkezik arra, hogy az ország legjobb pilótái itt érjék el a vizsgáikhoz szükséges magasságot. A helyi repülőklubok szívesen is fogadnák sporttársaikat, azonban a tábor megrendezéséhez még szükség van a repülőtér tulajdonosának, Dunakeszi önkormányzatának hozzájárulására. Szerencsére a polgármester, Dióssi Csaba korábban már többször is megerősítette, hogy a város szívesen támogatja a sportrepülést, így bízunk benne, hogy a szükséges engedélyek beszerzése már csak egy apró formaság. Egy biztos: a pilóták már készen állnak arra, hogy ismét élettel töltsék be a Dunakeszitől északra elterülő hullámlégteret, és újra országos rekordokkal szerezzenek hírnevet saját klubjuknak, és az ország egyik legszebb spotrepülőterének.

Kapcsolódó hírek

Nagyvasút Vasút

Ha százötven vagy ötven éve képesek voltunk vasúti járműveket gyártani, akkor most is képesek vagyunk

Tevan Imre   ·   2024.09.18. 08:30

Az iparpolitikai támogatást is maga mögött érezve a Magyar Vagon célja a cégcsoport konszolidációja, majd a meglévő tudásra építve, akár nemzetközi együttműködések segítségével a képességek folyamatos fejlesztése, hogy az értékteremtési folyamat végén hajtással is fölszerelt vasúti járműveket állítsanak elő saját termékként.