A nagy szalon az üzleteken túl: látnivalók földön-égen

Aki Farnborough-i repülőgép kiállításra akar menni, annak először regisztrálnia szükséges. Ez lehet előzetes, de történhet akár a helyszínen is. Persze az előzetes regisztráció több opciót is rejt, például aki médiaszereplőként vesz részt a kiállításon, azt azonnal megkezdik bombázni a cégek PR-menedzserei, sok-sok programajánlattal. Az ember telefonja szinte percenként pittyeg, a különféle meghívásokat tartalmazó sms-ek, és e-mailek fogadásakor. Egyedül ezt nehéz feldolgozni, általában legalább ketten jöttek a nagyobb médiumoktól és legalább egy munkatárs feladata volt a „timetable” elkészítése és állandó frissítése, vagyis, hol és mikor lesz sajtótájékoztató, bemutató, és mi is a téma.

A repülőgépek, helikopterek bemutatója, akár statikus, akár dinamikus, természetesen nagyobb tömeget vonz, de a gyártók a zsúfoltságot mérséklendő, előzetes akkreditációt követően beosztották a médiásokat és a potenciális vásárlókat, hogy folyamatosan be tudják mutatni a termékeiket.

Ha már termékek: Farnborough-ban nem csak a repülőeszközök gyártói, hanem a teljes háttéripar képviselteti magát, tehát a fémforgácsolóktól kezdve, az ülés- és műszergyártók, az elektronikai cégek, a repülőeszközök kiszolgálásához szükséges berendezéseket készítők, forgalmazók, a repülőterek, sőt, a repüléssel foglalkozó kiadványok is.

Tapasztalat szerint nem mindegy, hogyan vagyunk felöltözve, és felszerelve egy ilyen rendezvényre. A Farnborough-i kiállításon az egy négyzetméterre eső Armani öltönyök, Gucci cipők, Rolex vagy éppen Breitling órák koncentrációja a Wall Streettel vetekszik. A találkozók előtt – különösen a távol-keleti cégeknél – saját névjegy átadása már jó pont. Persze itt is vannak látogatók, akik a tollakra, cukrokra, kisebb-nagyobb marketing termékekre vadásznak, és kisebb nagyobb táskákkal telepakolva távoznak. Sok-sok cég ad logókkal ellátott szatyrokat, táskákat, éppen a különféle kiadványok, ismertetők, brossúrák cipelésére.

Az utóbbi években már az e-divat is megjelent, tehát a standon elsősorban nem nyomtatott anyagok vannak, sőt már a pendrive és CD/DVD/Blue-Ray is felejtős, hanem fél tucat nagyméretű mobiltelefon, fabet, tablet áll rendelkezésre, és onnan on-line lehet a termékeket és szolgáltatásokat virtuálisan bemutatni. Nem kevés helyen virtuális valóság szemüvegekkel is lehetséges a gyártók, forgalmazók termékeinek megtekintése.

Persze a nagy üzletek a háttérben születnek. Komoly küldöttségek mászkálnak sokcsillagos, paszományos katonatisztekkel, öltönyös vagy kosztümös emberekkel. Sokan golfkocsikon fuvarozzák a kiállításon belül a vendégeket, mások minibusszal, és persze luxusautókkal, akár rendőri felvezetéssel közlekednek.

A kiállítóstandok mellett, részben rejtve, tárgyalóhelyiségekben folyik a business, de a nagyobb gyártók külön a felszállópályára néző chalettekkel rendelkeznek, ahova a prominens vendégeket hívják mindenféle kiváló étel és ital, és persze a cég képviselő társaságában, a dinamikus bemutatókat megtekinteni. A sajtótájékoztatók és bemutatók egy része is itt zajlik.

Farnborough elhelyezkedése miatt a pavilonok és chalettek egy domboldalon helyezkednek el, tehát az érdeklődök akár 5-10 kilométert is megtesznek gyalog, ha minden eseményre el akarnak jutni. A média képviselői részére az I. pavilonnal egybeépítve rendezik be a Médiaközpontot, ahol különféle technikai eszközök mellett, termek és interjúszobák használhatók, a kiállítók ide küldik el nyomtatott anyagaikat, itt lehet felkészülni az eseményekre. Az épület tetején a médiateraszról elsősorban a fel- vagy leszálló repülőeszközöket lehet fényképezni.

Az idei kiállításon az Airbus és a Boeing is bemutatta, hogy a nagyobb befogadóképességű kéthajtóműves szélestörzsű repülőgépekre építik a hosszú távú utasszállítás jövőjét. Az A330-900 és az A350-1000 repülőgépeket is a koncepciónak ennek a jegyében fejlesztették, akárcsak a B787-sorozatot.  A kisebb keskenytörzsű piacon is nagy a tülekedés, hiszen az átnevezetett Bombardier, most már A220, az A320, a Boeing B737 MAX mellett repült a japán vetélytárs a Mitsubishi MRJ és a britek által kizárt Oroszország is ott toporog az MC-21 és a Szuhoj Szuperjet. valamint az Embraer  E-190.

A turboprop utasszállító repülőgépek kevésbé kelendőek, de itt is van versenyző bőven. A Dornier 328 két konfigurációban (DCSNG és VHPPJ) is bemutatkozott. Az ATR bemutatta coast guard verzióját, a Lockheed Martin a már régen gyártott a Herculesből ismét alkotott egy polgári felhasználásra szánt repülőgépet, most az LM100-J a Szuperherkyből fejlesztett teherszállító várja a megrendelőket. (Azért tegyük hozzá, a nem túl sok újdonságot felvonultató légibemutató egyik izgalmas pillanata volt, amikor a négyhajtóműves méretes szállítógép szabályos loopingot repült.)

A katonai teherszállítók már izgalmasabb terület nekünk, magyaroknak. Az Airbus-CASA C-295 és a Leonardo C-27J mellett alternatíva lehet a KC-390, az Embraer kéthajtóműves tanker- és teherszállító repülőgépe, amely persze katonák szállítására és ejtőernyősök bevetésére és alkalmas. A jelenleg repülőképes egyetlen prototípus (a másik súlyosan megrongálódott néhány hónapja) simán átrepülte ismét az óceánt, Fairfordban és Farnborough-ban megtekinthető volt, utóbbi helyen demót is repült.

Az ukrán Antonov ismét egy prototípust mutatott be, az An-178-at. Manapság az ukrán gyártó nagy problémákkal küzd, jelenleg inkább prototípusokat készít, mint sorozatgyártású repülőgépeket, és a korábbi típusaik nagyjavítása is nehézkes. Hiába, az orosz és ukrán repülőipar nagymértékben közös gyártású alkatrészekből épített repülőgépekre épült, és a két ország ellenségeskedése komoly nehézségeket okoz, a nyugati vetélytársak meg közben elveszik piacukat. Az Antonov már évek óta nehezen tud eladni új repülőgépeket, bár a jeget épp a 178-as rendelésével a szaúdiak törték meg, miközben a két éve bejelentett üzletről és az An-26-osok pótlására szolgáló 132-esről manapság nem sokat hallani.

A harci repülőgépek háttérbe szorultak a brit kiállításon, ami nem csoda, hiszen Európában jelenleg nincs nagy katonai repülőgép beszerzési hullám, és az új repülőgépek kiválasztását is hosszú procedúra, közbeszerzés előzi meg, amit nem befolyásol egy-egy kiállítás. A jó bornak nem kell cégér, ez látható volt, az ősöreg F-15E és egy F-16CJ árválkodott az amerikaiaknál. Utóbbi legmodernebb 70-72V” változatát lesz a szlovák MiG-ek váltótípusa. A szerző véleménye szerint nagy költséggel olyan viszonylag elavult sárkányszerkezetű, nem lopakodó harci gépet szereztek be sok-sok olyan föld-levegő fegyverzettel, amely képességre nincs is szüksége északi szomszédunknak, ugyanakkor az Egyesült Államok befolyásolhatja a repülőgépek bevetését később akár a közel-keleti térségben is. F-35 nem volt a kiállításon.

A szlovákiai vesztes SAAB pavilonban nem volt túl jó a hangulat. Az elesés a szinte biztos szlovák üzlettől komoly előjel akár az indiai, akár a svájci tender lezárása előtt. Hozzá kell tenni, hogy Fairfordban a Gripen Agresszor (egy fegyverzetétől fosztott C változat), Farnborugh-ban a „E” (SuperGripen) mock up-ját lehetett megtekinteni. Utóbbi fegyverzetében megint álom-integrációk szerepeltek. Ilyen volt a brit fejlesztésű Spear levegő-föld támadórakéta, vagy a HARM radargyilkos legutolsó változata, az AAGRM. A légiharcra az MDBA Meteor és a Diehl BGT Iris-T került bemutatásra.

A nagy bejelentés az európai Tempest lopakodó harci repülőgép volt. Az olasz Leonardo, az MDBA és a BAe tervezete ismét szembe megy azzal, hogy összeurópai 5/6 generációs harci repülőgép épüljön. Az Airbus és a Dassault féle, német-francia lopakodó terve mellett ez a repülőgép ismét szétcincálja az európai piacot, még akkor is, ha az Airbus szerepel az esetleges jövebdő partnerek listáján. Néhányszáz repülőgép legyártása nem lehet rentábilis, hiszen ugyanazt kell kifejleszteni, mint az amerikai F-35-nél, de ott legalább 4000 példány szolgálatba állítása várható. A két európai tervezet így ismét a tengeren túli gyártóknak kedvez.

Csehország izraeli segítséggel lehelt életet az L-159-es ALCA-ba és repülőiparába. Az új, tervezett F/A-259 Striker gyakorlatilag egy tuningolt ALCA, amelybe izraeli elektronika kerülne. A repülőgépet pótlólagosan benevezték az USA könnyű harci repülőgép tenderébe, de ott nagy valószínűséggel elvérzik, hiszen az erősen protekcionista piacon még az sem jelent előnyt, hogy az új repülőgép gyártása teljes egészében az Egyesült Államokban folyna.

A románok viszont semmi újdonságot nem tudtak mutatni semmitmondó standjukon.

Fentiek ízelítőt adnak, csak egy repülőipari kiállításról, ott kell lenni és meg kell tekinteni – hiszen a repülő s űripar egyik húzó ágazata a világgazdaságnak, dinamikusan növekszik, és mindig tartogat meglepetéseket.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!