AirBaltic: veszteség és gépvásárlás
A hír elsőre azért meglepő, mert a rigai központú, nagyrészt állami tulajdonú lett légitársaság az elmúlt hónapokban igen viharos korszakot élt át. A rigai kormány az előző kisebbségi tulajdonos és vezérigazgató kiszorítása után nevezte ki Martin Gauss egykori Malév-vezért a társaság élére, akinek vezetésével az AirBaltic megkapta az adddig visszatartott állami támogatást, de a társaság pénzügyi helyzete a váltás óta sem javult számottevően. Sőt, lett üzleti körök felvetették Gauss személyes felelősségét a veszteségek növekedésében.
Az üzletben szereplő gépek értéke listaáron 764 millió dollár, és a szándéknyilatkozat kitér további tíz gép szállítására, amelyekkel együtt már 1,57 milliárd dollárt kell fizetnie az AirBalticnak. Az üzlet finanszírozásáról még nem esett szó, nyilván ezért tart a megállapodás most még csak a szándéknyilatkozat szintjén.
Az AirBaltic jelenleg 34 gépes flottával repül, ennek derékhadát azonban a már nem annyira fiatal Classic-737-esek alkotják: nyolc 737-300-as és hat 737-500-as. Ezeken kívül két 757-est, nyolc Q400-ast és tíz, ugyancsak koros légcsavaros Fokker-50-est üzemeltet a légitársaság.
A szándéknyilatkozatban azt is rögzítették a felek, hogy az első tíz gépet a gyártó 2015 és 2017 között adná át a légitársaságnak. Mint korábban elmondtuk, a Bombardier új keskenytörzsű kéthajtóműves típusának első példánya most épül és a gyár reményei szerint idén év vége felé emelkedik először a levegőbe.
A szándéknyilatkozat aláírásakor Gauss elsősorban a gép remek gazdaságossági paramétereit dícsérte. Mike Arcamone, a Bombardier Commercial Aircraft elnöke pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gép egy újabb zónában talál vásárlóra, és az is a konstrukció rugalmasságára és alkalmasságára vall, hogy az olyan nemzeti légitársaságoktól, mint az Air Baltic, a diszkontokon át a lízingcégekig, a CSeries a légiközlekedés szinte teljes spektrumában talált vevőket a típusra.
