Az elmaradottabb területeken élők rosszul járhatnak

Hosszú gondolkodás után benyújtotta a kormány, vagyis Németh Lászlóné fejlesztési miniszter az Országgyűlésnek a személyszállítási törvény tervezetét. Ha a jogszabályt megszavazza a parlament, megszűnhet a hatósági ár a helyi tömegközlekedésben, és az is előfordulhat, hogy a vasúttársaságok néhol buszokkal helyettesítik járataikat. Változás még, hogy az iskolabuszokat is bevonják a közösségi közlekedésbe, országos szinten pedig egységes fejlesztési koncepciót alakíthat ki a kabinet az utastájékoztatási rendszer, az elektronikus jegy- és bérletrendszer, a jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek kapcsán.

Komoly fejfájást okozhat a vasúti mellékvonalak mentén fekvő települések lakóinak, hogy a lehetséges új szabályok szerint nemcsak a vonat-, de a buszközlekedés is csorbát szenvedhet. Praktikusan ez azt jelenti, hogy nehezebb lesz a mindennapokban az élet, hiszen a kisforgalmú vasútvonalakon elég lehet a minimális, az alapellátás szabályainak megfelelő számú (napi három járatpár) vonatot közlekedtetni. Ha a vasúttársaság szerint nem kifizetődő a vonatközlekedés, és ezt bizonyítani is tudja, megteheti, hogy vonat helyett autóbuszt indít, ha azt gazdaságosabbnak látja.

A törvény kimondaná, hogy munkanapokon minden településről legalább napi három közvetlen járatpárral kell biztosítani az eljutást a vonzáskörzet központjába. Munkaszüneti- és szabadnapokon csak irányadó ez a szám. Több persze lehet, de az csak abban az esetben számítana közszolgáltatásnak, ha nélküle az alapvető életszükségletek kerülnek veszélybe. Ilyen a munkába-, illetve iskolába járás, illetve a közigazgatási- és egészségügyi intézményekbe való eljutás.

Ha valaki a megyeszékhelyre akar eljutni bármely településről, maximum egy átszállással biztosítani kell számára, hogy megtehesse. Ha a főváros a célállomás, két átszállásnál nem lehet többel kínozni. A megyeszékhelyek és a főváros között közvetlen kapcsolatnak kell lennie. Ez vonatkozik a szomszédos megyeszékhelyekre is.

A jogalkotó tervei között szerepel az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás bevezetése is, azaz ahol kevesen élnek, ott nem menetrendszerűen közlekednének a járatok, hanem az igények szerint. Ez azokra a településekre vonatkozna, amelyek az országos átlagnál ritkábban lakottak. Vagyis, hogy konkrétak legyünk, ott vezetnék be, ahol olyan kevesen laknak és/vagy használják a közösségi közlekedést, hogy nincs annyi utas, ami miatt megérné menetrend szerinti járatot üzemeltetni. Ez a megoldás azt szolgálná, hogy a hétvégi, illetve a munkaszüneti napokon szállítsák az utasokat, vagy ha szükséges, eljuttassák őket a menetrend szerinti járatokhoz. A személyszállítást az igényeknek megfelelően nagyobb autóval vagy minibusszal végezhetnék a szolgáltatók. Hogy a járműveket honnan szereznék be, egyelőre homály fedi.

Újdonság a törvényben, hogy az egyes járatok közlekedéséről a kormány, vagy az önkormányzatok által megbízott közlekedésszervező dönthet. Az a tervezetből nem derül ki, hogy a járatok országos szintű megrendelésére ki lesz jogosult, de valószínű, hogy a régóta belengetett, a MÁV-Start és a Volán-társaságok összevonásával egyszer talán valóban létrejövő Magyar Közlekedési Holding lehet. Budapest agglomerációjában ez a nagyjából erre a célra létrehozott Budapesti Közlekedési Központ feladata lehet.

Ha törvényjavaslat jogerőre emelkedik, megszűnhet a hatósági ár a személyszállítási közszolgáltatások esetében. Ennek a versenyképesség növelése érdekében lenne jelentősége, hiszen mód nyílna az egységes díjak helyett a valós minőségi és keresleti szintekhez jobban igazodó tarifa- és kedvezményrendszer kialakítására. Eszerint a viteldíjakat úgy kellene majd megállapítani, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatóknál maradjon annyi a kasszában, amiből megéri hatékonyan és nyereségesen üzemeltetni a szolgáltatást. Közben arra is figyelni kell, hogy még mindig jobban megérje utasnak maradni az egyéni közlekedéssel szemben.

A tervezet szerint a munkáltatók július 1-től kötelesek lennének a munkába járáshoz szükséges jegy, illetve bérlet árának 86 százalékát megtéríteni a dolgozóknak. Ez abban különbözik az eddigi gyakorlattól, hogy nem csak a helyközi közlekedésre vonatkozik, hanem a helyi közlekedési díjakra is.

A héten kiderült, a BKV dolgozói megkapják a havi bérletet, családtagjaik azonban már nem. Ennél jobban jártak a vasutasok, hiszen az ő családtagjaik továbbra is kedvezményesen vonatozhatnak.

A sztrájk alatt nyújtandó elégséges szolgáltatásokról is szól a tervezet. Azt mondja, hogy a közforgalmú közlekedésben a még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetés ideje alatt vonalanként a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás 66 százaléka, országos és a regionális szinten pedig 50 százaléka kell, hogy legyen.

A javaslat az iskolabuszokat külön említi. A jogszabály szerint az iskolabusszal és a közösségi busszal végzett személyszállításnak elsődlegesen a regionális, kivételes jelleggel az országos személyszállítási közszolgáltatások rendszerébe kell illeszkednie. Az országos, a regionális vagy az elővárosi menetrend szerinti szolgáltatásokba az iskolabusszal vagy közösségi busszal végzett  szolgáltatást az alapellátásba bele kell számítani.