Felkerült az első sínszál az új vasúti hídra a Krímben

Amikor Vlagyimir Putyin 35 teherautóból és munkagépből álló konvoj élén május közepén áthajtott az új közúti hídon a Kercsi-szoros felett, felavatva azt, a párhuzamos vasúti átkelőn még a hídszerkezet építésén dolgoztak. Az azóta eltelt két és fél hónapban viszont jelentős előrehaladást értek el, olyannyira, hogy a hídon megkezdődött a vágányfektetés. Ha tartani tudják az ütemtervet – ami egy politikailag ennyire terhelt projektnél létfontosságú – 2019-ben áthaladhat az első vonat az orosz szárazföld és a Krím-félsziget között.

A fő tartókonstrukció (cölöpalapozás, pillérek, rudazatok, merevítések) mintegy hetven százalékos készültséget mutat, a beépítésre tervezett 160 ezer tonna acélszerkezetből 100 ezret már beépítettek.

Ha a vasúti híd elkészül, 7100 tonnás vonatok is átkelhetnek rajta, a személyvonatok százhússzal, a tehervonatok nyolcvannal porolhatnak át a tengerszoros felett. Az orosz Tamany és az Ukrajnától annektált Kercs között összesen 38 vágánykilométernyi sínt fektetnek le, huszonöt méteres sínszálakból. A konstrukció tervezése során –27 és +57 fokos hőmérsékleti szélsőséget vettek alapul, az új híd és a vágányzat tehát 80 fokos hőmérséklet-tartományhoz tartozó hőtágulási mozgások felvételére képes.

Mindez érdekes számításra adhat alkalmat: az acél méterenként és száz fokonként 1,1 millimétert tágul, a megadott nyolcvanfokos hőmérsékleti tartományban a tágulás méterenként 0,88 milliméter. A durván 16 ezer méter hosszú vágány hőtágulása tehát a két szélső hőmérsékleti pont között kevéssel meghaladja a tizennégy métert. Ugyanez a betonkonstrukcióra is igaz, a híd tervezése során tehát többszörös dilatálással tizennégy méternyi szerkezeti mozgást kell „elnyeletni”, az acél és a beton megegyező hőtágulása miatt a vasúti és a közúti hídon egyaránt.

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!