Gumicsont elővéve: lebontják a Délit!

Egy az egyben átvesszük a kormányközeli értesüléseket, nem véletlenül; a zárójeles megjegyzés is a hírlapos cikk része eredetileg:

„Nemsokára megszűnhet a budapesti Déli pályaudvar, lebonthatják – értesültünk kormányközeli forrásokból. Úgy tudjuk, a mostani építmény helyét a Délivel határos Vérmező park »folytatása« foglalhatja el.

A vasúti síneket felszedik, a terület azon részén P+R parkolót létesítenének. Ez azért lenne praktikus, mert a Délit most több villamos- és buszjárat is érinti, s a 2-es metró végállomása is itt van. Így a Budára érkező autósok, letéve kocsijukat, tömegközlekedéssel érhetik el majd innen a belvárost.

A jelenlegi fejpályaudvar szerepét a kelenföldi veszi majd át. (A feladatot abban a néhány hónapban is kitűnően ellátta, amikor a Délit a falomlás miatt le kellett zárni – a szerk.) Az utóbbi években Kelenföld szerepe egyértelműen megnőtt, többek között azért, mert a »hetes« buszok Etele téri végállomása mellett a 4-es metrónak is itt van az utolsó megállója. Mindezek mellett az agglomerációba induló Volán-járatok végállomása is itt található. Az is Kelenföld mellett szól, hogy a pályaudvar környékén parkolókat építettek, a pályaudvar épületét is korszerűsíthetik, és további területrendezés is szerepel a tervekben.

Megtudtuk azt is, három hónapon belül dönthet a kormány az új fővárosi, budai kórház megépítéséről. Értesüléseink szerint bizonyosan nem egy meglévő kórházat újítanak fel vagy bővítenek. A zöldmezős beruházás helyszíneként több budai terület adottságait is alaposan megvizsgálták. Főleg a közlekedési dilemmák miatt tűnik nehéznek a döntés.”

És akkor most nézzük, mit írtunk eddig mi ezzel kapcsolatban!

A tavalyi nagy „Déli-műsor” alatt február 12-én jelent meg egy elég hosszú Kérdezz-felelek! írásunk, amelyben a MÁV Sajtóosztálya részletesen válaszolt számos kérdésünkre. Akkor ezt mondták, egyebek mellett: „A budapesti fejpályaudvarok (Keleti, Nyugati, Déli) a vasúti személyszállító vonatok leközlekedtetése és az érkező-induló utasforgalom céljára épültek, így ezen állomások tároló vágányain zajlik (üzemi vágányokon) a vonatok szerelvényeinek tárolása, felkészítése (takarítás, vízfeltöltés, stb.), kisebb javítása (például féktuskó csere). Ennek a feladatnak az elvégzésére Kelenföld állomás vágányhálózata nem alkalmas, és ezen kívül ez az állomás a nyugati (dél-nyugati) vasúti összeköttetések egykapus kiszolgálója is jelentős tehervonat-forgalommal. Továbbá az őrmezői oldalon tervezett P+R parkoló építése miatt az állomás eredetileg 28 vágányos vágányhálózata 20 vágányra korlátozódott, amely az állomás átbocsátó képességét jelentősen csökkentette.

A szakemberek elemezték a rendelkezésre álló állomási kapacitásokat. A Kelenföldi állomás jelenleg kapacitása határán működik, a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar ezért csak korlátozottan képes kiszolgálni a Déli pályaudvar kizárása miatti forgalomnövekedést.

(...)

Bár a 4-es metró átadása magával hozta az utazási szokások részleges átrendeződését, és az ezt követő menetrendi intézkedések (pécsi intercityk, Kőbánya-Kispestre menő S-Bahn vonatok) kismértékben módosították a két állomás munkamegosztását, még mindig a Déli pályaudvar a domináns. A téli időszakban átlagosan napi 250 vonat fordul meg a Déli pályaudvaron (ez a szám nyáron elérheti a 360-at), a napi utasforgalom pedig 10–12 ezer fő, míg Kelenföldé 8–10 ezer utas. (A Déli pályaudvar távolsági utasforgalmában jelentősebb, Kelenföldében kisebb a szezonalitás hatása, mivel nyáron lényegesen több, nagyobb befogadóképességű vonat közlekedik).

Kelenföld, mint a főváros nyugati kapuja a tervezett intermodális fejlesztések megvalósulása esetén részben tehermentesítheti a Déli pályaudvart, illetve valós alternatívát nyújthat, várhatóan azonban nem fogja átvenni a szerepét. Ezt számtalan szakmai érv támasztja alá, így például: a jelenlegi 2-es metró kapcsolat megléte; az, hogy a nyári balatoni szezon teljes utasforgalmának kiszolgálását nem lehet Kelenföld állomásra terhelni; illetve hogy Kelenföld napjainkban is vonatfogadó és fordító kapacitásának határán működik. Az elmúlt időszakban készült tanulmányok mind azonos megállapításra jutottak, ezek alapján Budapest-Déli pályaudvar továbbra is jelentős feladatokat lebonyolító vasúti fejpályaudvar marad. Mindezek mellett szükséges, hogy a most alulhasznosított területrészek funkcióinak racionalizálásával javuljanak a pályaudvar felújításának, újjászületésének feltételei is.

A Déli pályaudvarral kapcsolatban az a jelenlegi cél, hogy a komplex épület-felújításig és pályaudvar-rehabilitációig a lehetőségekhez mérten megfelelő színvonalú környezet fogadja az utazóközönséget. Például a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) együttműködésben Kormányablak kialakítását is tervezzük, amely egyablakos, ügyfélbarát szolgáltatást nyújt az ingázó utasoknak az utazási szokásokhoz igazodó nyitva tartással. Jelenleg a kiviteli tervek készítése folyamatban van. Hosszabb távon az igényekhez igazodó, jól működő, gazdaságosan üzemeltethető, többfunkciós intermodális csomópont maradhat, megújuló »városi központ« létrehozásával, az épületegyüttes és épített környezete felújításával, fejlesztésével, az eredeti modern építészeti karakter tiszteletben tartásával, illetve helyreállításával.”

De megnéztük mi magunk is Kelenföldet, mint „fejpályaudvart”. Vörös Attila kollégánk még február 4-én ezt látta: „A százhalombattai és martonvásári betétek nagy részét lemondták, sajnos ez inkább tűnik a MÁV szempontjából kényelmi intézkedésnek, mintsem utolsó lehetőségnek. Bár Kelenföld kapacitása nem olyan nagy, mint a Délié, a peronos vágányok számát tekintve biztosan nem. Fel van viszont újítva, nem lassítják 20-as váltók és egyéb, a Déliben tapasztalható szűk keresztmetszetek a vonatokat. A személyzeti és a szerelvényfordulók alaposabb megváltoztatásával talán beférne a csúcsidőben is sokkal több vonat. Az utasok mindenesetre most pont ott szívnak, ahol a közelmúltban értékelhető fejlesztéseket hajtottak végre mind a pálya, mind a szerelvények terén.

A Kelenföldön végállomásozó Flirt motorvonatokkal kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy a Délivel ellentétben Kelenföldön nem volt megoldva a vákuumrendszerű toalett leeresztése és a vízzel való feltöltés sem. A motorvonatokon üzemelő egyetlen mellékhelyiség kiesése roppant kellemetlen tud lenni, főleg ha a vonat csak egy egységből áll, vagy a többin sem működik a wc. A probléma egyébként már korábban, a Szabadbattyánban a fehérvári állomásfelújítás miatt forduló szerelvényeknél is előjött.”

De nemcsak a vasútállomást vettük szemügyre, a környéket is: valóban építettek P+R parkolót, de szeptember 7-én megjelent írásunk képeit nézegetve akkor túl sokan nem használták a vadonatúj, nagy, gyönyörű, őrzött területet.

Ha már az Etele téren is van ilyen, és ilyen a kihasználtsága, akkor a Délinél miért működne? Egyáltalán, mutasson bárki, bárhol egy P+R-parkolót, amely rendesen, úgy működik, ahogy azt arra kitalálták: azaz az autós fogja, megáll, majd tömegközlekedési eszközre száll...

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!