Hóviharban is sikeres fellövés
Remélhetőleg mostantól ismét rutinesemény lesz: sikeresen felbocsátották Bajkonurból a Szojuz TMA–22 űrhajót, fedélzetén a Nemzetközi Űrállomás következő személyzetével.
Ezúttal a meteorológiai körülmények jelentettek kihívást: hatalmas hóesés közepette történt a visszaszámlálás, ráadásul különlegesen hideg is volt Bajkonurban. Az irányítás mégis a start mellett döntött, mert a legfontosabb időjárási faktor, a szél mérsékelt maradt.
Az űrhajó fedélzetén Daniel C. Burbank, Anton N. Skaplerov és Anatolij A. Ivanisin indult az űrállomásra, tehát egy amerikai és két orosz űrhajós. A tervek szerint szerdán érkeznek meg az ISS-re, az orosz Poisk modulhoz dokkolnak és zsilipelnek majd át, és csatlakoznak az űrállomáson június óta tartózkodó eddigi személyzethez: az amerikai Mike Fossum parancsnokhoz, Satoshi Furukawa japán fedélzeti mérnökhöz és az orosz Szergej Volkovhoz.
Fossum négy nap múlva adja át a parancsnokságot, majd két társával együtt mához egy hétre tér vissza a földre. December második felében pedig csatlakozik a most felküldött három űrhajóshoz a NASA űrhajósa, Don Pettit, Oleg Kononenko orosz asztronauta és az ESA, az Európai Űrügynökség küldötteként Andre Kuipers. Ezzel végre a normális létszámmal üzemel majd az űrállomás.
Mint beszámoltunk róla, a startot azért kísérte különleges figyelem, mert augusztus óta ez az első embereket szállító űrhajó, amelyet ugyanaz a hordozórakéta emel föld körüli pályára, amely augusztusban kudarcot vallott egy teherűrhajó fellövésekor, ezért kellett az űrállomást a szokásos hatfőnyi legénység helyett hárommal üzemeltetni.
Az augusztusi kudarc nyomán nagyon komolyan felvetődött annak az eshetősége is, hogy egy időre teljesen elnéptelenedik az ISS, ha nem sikerül időben megtalálni és kijavítani az augusztusi hibát. Ebben a folyamatban szorosan együttműködött az amerikai és az orosz űrhivatal: amerikai szakértők segítségével sikerült olyan megnyugtató megoldásokat találni és kontrollrendszert beépíteni a gyártási folyamatba, amely remélhetőleg végleg kizárja a hasonló problémákat.
Ennek ellenére az orosz hordozórakéta problémája alaposan felkavarta az amerikai űrporgram körüli vitákat. Holdat járt egykori űrhajósok követelték, hogy állítsák vissza szolgálatba a nyáron kivont űrsiklókat, a NASA maga is arra figyelmeztette a kormányzatot, hogy inkább költsön pénzt az amerikai magáncégek űrhajófejlesztésének felgyorsítására, mint hogy még 2016 után is az oroszoknak fizessen a „taxiztatásért”.
A sikeres fellövés nyilván valamelyest megerősíti az orosz űreszközökbe vetett bizalmat, de az amerikai közéletben várhatóan tovább zajlanak majd a viták arról, mit kell tenni annak érdekében, hogy az amerikai föld körüli űrprogram ne az orosz rakéták és űrhajók sikeres vagy kudarcos működésén múljon.
A most munkába álló expedíció a gyakorlatban is lemérheti ennek az erőfeszítésnek a sikerét: a tervek szerint az ő periódusuk alatt két olyan amerikai teherűrhajó is kiköt az űrállomáson, a Dragon és a Cygnus, amelyeket két amerikai magánvállalat, a SpaceX és az Orbital Sciences fejleszt. De az embereket is biztonsággal feljuttató ugyancsak magánűrhajó-rendszerek csak 2016–17-ben állhatnak szolgálatba.
