Hullámok hátterében: a magassági repülésekért
2014 utolsó napjaiban és az idei év elején is többször volt már kedvező időjárási helyzet a Mátraalján, és a magasba vágyó vitorlázórepülők ki is használták a lehetőséget. A sikeres magasságrepülésekről röviden már beszámoltunk, amíg pedig megérkeznek a pilóták élményei is, addig Gyöngyösi Andrást, a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség elnökét, a Hullámtábor egyik motorját és repülésvezetőjét kérdeztük arról, milyen munka is áll az egyéninek látszó sikerek mögött.
– Hogyan működik ilyenkor az előrejelzés? Ki dönti el, hogy megfelelő lesz-e az időjárás, és érdemes-e összerántani a csapatot?
– A hullámriasztás döntési mechanizmusa az ELTE Meteorológiai Tanszékén futó (WRF) meteorológiai előrejelző modell 96 órás prognózisán alapszik. Amikor egy-egy ígéretesnek látszó helyzet közeledik, Csordás Tamással konzultálunk arról, adjunk-e ki figyelmeztetést. Csori külön egyeztet „öreg harcostársával”, Molnár Gedával egy-egy szituációról. Tudni kell, hogy a szélsebesség és – irány mellett számos egyéb – ekkora időtávon még nem kellően pontosan előrejelezhető – időjárási paraméter is meghatározza a hullámjelenség kialakulását. A részletek gondos elemzését követően születik meg a döntés a figyelmeztető felhívás kiadásáról és az előzetes igényfelmérésről. A kör-email általában három nappal a tervezett eligazítás reggele előtt kimegy, két nappal az eligazítás előtt adjuk ki a riasztást, amennyiben a legfrissebb meteorológiai adatok és az érdeklődés megfelelők. Ezt, váratlan prognózisromlás esetén, előző este 20 óráig lehet lefújni, megelőzve ezzel egy esetleges felesleges riasztást. A döntéseknél az a több évtizedes tapasztalat, amely a Mátra hullámjelenségeinek kiaknázásában Csordás Tamás és Molnár Géza rendelkezésére áll, elengedhetetlen ahhoz, hogy a téves riasztások vagy a kihagyott helyzetek számát minimalizálni lehessen.
– A HungaroControllal milyen hamar kell egyeztetni, hogyan igénylitek meg a légteret?
– Mivel a magassági repülések igen jelentősen belenyúlnak a közforgalmi repülés által igénybe vett, 9500 láb feletti C osztályú légtérbe, hiszen a Pipishegyi LHSG30-as hullámlégtér akár FL285-ig, 8700 méterig igénybe vehető, a repülések megkezdése előtt mindenképpen egyeztetni szükséges a légtérgazdálkodással (AMC). Velük az együttműködés kiváló, az igényeinket nemcsak azonnal teljesítve, késedelem nélkül kiadják a légteret, de a nap végén mindig érdeklődnek is az elért eredmények iránt, éreztetve velünk azt, hogy számukra is fontos, hogy megfelelően hasznosuljanak az igen ritka hullámhelyzetek. Köszönet ezért nekik ezen a csatornán is! Cserébe – a rugalmas légtérfelhasználás jegyében – általában csupán FL145-ig kérjük meg a légteret, és csak szükség esetén terjesztjük ki igényünket a nagyobb magasságok felé, hogy a szükségtelen zavaró hatást munkájukban ezzel is minimalizáljuk.
– Milyen érzés a földről, karmesterként vezényelni az üzemet?
– Talán a karmester erősen túlzó kifejezés. Amit a földön tehetünk a gyakran kiélezett helyzetekben a hatékonyság és a légiközlekedés biztonságának megtartása, növelése érdekében, az a teljesség igénye nélkül a következőkben foglalható össze. A kora hajnalban megtartott eligazítást az „ordas” körülmények ellenére is biztosítjuk, a zsúfolt hangár kipakolásában, a gépösszeszerelésben, a startberendezés felállításában is segítünk. A gördülékeny felszállásokat a műszaki háttér és a motoros repülőgép téli üzemre való előkészítése összehangolásával teremtjük meg.
Fontos célunk, hogy a lehető legrövidebb fordulóidővel menjenek a vontatások, miközben a vontatási időt és a terepre szállások kockázatát is minimálisra csökkentsük. Legalább ennyire fontos az alacsony oldási magasság, hogy ne kelljen feleslegesen magasra emelkedni a pilótáknak (ebben Csori és Geda érdemei elvitathatatlanok). Most már ott tartunk, hogy egyetlen vontatógéppel, éles helyzetben két perces fordulóidőt tudunk teljesíteni, ami komoly együttműködést kíván mindenkitől, hiszen nagyon hosszú, 80 méteres a vontatókötél, extrémek a körülmények, és a feszültség is nagy.
A mi feladatunk a repülésvezetői szolgálat biztosítása, a légi személyzetek tájékoztatása a földön néha percenként változó erős, viharos szélről és egyéb körülményekről, valamint a levegőben tartózkodó teljesítményrepülők folyamatos instruálása, néha bíztatása, az egymás közötti kommunikáció moderálása, és a magasban lévő gépek időnkénti megszólítása, részben a hipoxia kialakulásának is a megelőzésére.
A földön folyamatosan, pillanatról pillanatra követjük a változó időjárási helyzetet, amit azonnal értékelünk, és az így nyert értékes információkat továbbítjuk a pilótáknak arról, hogy néhány fokos irányváltozások hatására a szélsebességben hogyan helyeződik át az emelőtér, hogyan erősödik vagy gyengül a rotor-jelenség, a labilitás napi menetének alakulása, egy-egy esetleges nedvesebb légtömeg átvonulásával hogyan növekszik meg a felhő-összezáródás veszélye, majd hogyan várható a hullámjelenséget megjelenítő felhőzet kiszáradása.
Végül a sikeres magassági repülések végén a fokozatos és biztonságos ereszkedésről, ne adj’ Isten felhőáttörésről, a viharos szélben történő megközelítés és leszállás koordinálásáról is gondoskodni kell. Ezt követi a gratuláció és a kötelező fényképezkedés után a kiértékelés, hangárpakolás, eligazítás, vagyis debriefing, és a még „emberi” időben való zárás.
A teljesítmények értékelése itt azonban nem ér véget. Az eredményeket egészen a hagyományosan tavaszi díjátadón megrendezett koszorú-átadásig gondozzuk, gyűjtjük az élménybeszámolókat, a fotókat és videókat, a sajtómegjelenéseket, és még sok mást is.
Mindez rendkívül fárasztó, de egyben felemelő érzés, amely nem lenne lehetséges a sok évtizedes tapasztalat és a lelkes szerzezőgárda támogatása nélkül. Köszönet mindenkinek, akik ezt biztosították, és reményeink szerint sokáig biztosítani is fogják!
– Régen voltak ennyien egyszerre fenn a Hegyen és a levegőben, hogyan sikerült újra növelni a résztvevők és az érdeklődők számát?
– A jelentkezők száma valóban évről évre emelkedik. Szeretném hinni, hogy ez részben annak is köszönhető, hogy mindent megtesz a hullámtábort szervező és lebonyolító maroknyi fanatikus csapat azért, hogy ne csak kiváló eredmények szülessenek, de évről-évre minél magasabb színvonalú és szakmai bázisú rendezvénnyé nője ki magát a sok évtizedes hagyományokra visszatekintő Pipishegyi Hullámtábor.
A hullámrepülők közössége részben azokból is áll, akik évről-évre visszatérnek ide, hogy tudásukkal, lehetőségeikkel segítség a csapathoz újabban csatlakozó koszorú-várományosokat ahhoz, hogy a magassági repülés csodájával megismerkedhessenek egy síkvidéki országban.
Óriási lehetőség – és persze egyben felelősség is – az, hogy ilyen kiváló és hatékony média-támogatást kapunk. Jóleső érzés tudni azt, hogy az a munka, amit a hegyen végzünk, és persze a rengeteg háttérmunka annak érdekében, hogy ez az egész létrejöhessen és fennmaradhasson, sokak érdeklődését kivívja azok körében is, akik nem érintettek közvetlenül a hullámrepülésben.
Persze vannak információink arra vonatkozóan is, hogy olyanok érdeklődését is felkeltette a hullámrepülés, akik nem vesznek részt a hullámtáborban. Már évek óta hullámügyeletet tart Pécs is, és időnként tököli, esztergomi vagy dunakeszi felszállással is előfordulnak kísérletek a Börzsöny hullám-emelőterének kiaknázására, elsősorban motoros vitorlázó gépekkel.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!