Késik a japán–amerikai csodajet
Ismét egy teljes évet késik a HondaJet, a különleges „családi” kisgép. Tavaly ősszel az üzleti repülés nagy évi összejövetelén a japán–amerikai cég, a Honda Aircraft bejelentette, hogy megkezdődött az apró sugárhajtású gépek gyártása a nemrég létesített amerikai üzemben, és az első sorozatpéldányok elkészültével megszerzik a légialkalmassági engedélyt is, miközben az elkészült gépekkel futtatják a berepülési programot.
A mostani, eléggé szűkszavú közlés szerint azonban a HA–420 típusjelű konstrukció hajtóművének nem sikerült lezárni az eljárását, ezért nem kerülhet sor az első gépek átadására idén második félévben az első tulajdonosoknak.
A mintegy egytonnás tolóerejű hajtóműveket ugyancsak a Honda fejleszti: többek közt ez is egyedülálló tulajdonsága a gépnek, tehát hogy a sárkány és a hajtómű gyártója ugyanaz a cég. Az aviatika történelmében is ritkaság az ilyen felállás, ráadásul már az is különleges kihívás, ha egy új repülőgép-konstrukció ugyancsak vadonatúj hajtóművekkel vagy motorokkal készül.
A HondaJet hajtóművével már 2011-ben probléma volt, mert nem tudta teljesíteni a jegesedési teszteket, ez már akkor egy évvel csúsztatta el az egész programot. A legelső protopéldány 2003-ban teljesítette szűzfelszállását, de a különleges elrendezésű gép fejlesztése különlegesen hosszú időt vett amúgy is igénybe, például mert ki kellett kísérletezni a szárny feletti hajtóművek pontos kialakítását, a pilonok legkedvezőbb formáját, és azt, hogy a hajtómű vibrációja és a szárny körüli áramlás együttese ne okozzon káros rezonanciákat, flatterjelenséget.
A HondaJet, mint arról korábban beszámoltunk, valóban egyedi konstrukció: a kategóriában szokásos farokhajtómű-elrendezéssel szemben a két HF-120-ast pilonokon a szárny fölé emelték. Ezt a húszéves kutatómunkával kialakított különleges elrendezést a Honda azzal magyarázza, hogy így kedvezőbb és tágasabb kabinbelsőt nyertek, a hajtóművek, illetve az egész gép légellenállása sokkal kisebb, miközben a szárnyak fölötti áramlási viszonyok is kedvezőek, ennek révén pedig a fogyasztás is alacsonyabb, köszönhetően nemcsak a szárny, hanem az orr és a törzs aerodinamikai tervezésének.
Mindeközben a szárnyak fölötti hajtómű hangját a szárny a föld felé kitakarja, ezért a gép sokkal kedvezőbb zajszennyezési paraméterekkel repül, miközben a hajtóművek az utastértől is távolabb dolgoznak és rezonanciájuk nem terjed át a törzsre, magát a törzset pedig ugyancsak sikerült a szokásosnál jobban zajszigetelni.
A HondaJet közvetlen versenytársa az azonos méretű és hajtómű-teljesítményű brazil Embraer Phenom 100-as, amelyhez képest a hatszemélyes japán–amerikai konstrukció a gyár szerint 30 csomóval magasabb utazósebességet produkál. A gépet a cég nemes egyszerűséggel a világ legfejlettebb kisjetjeként hirdeti, amely ráadásul könnyű kompozittörzzsel készül, a Garmin 3000 glass cockpit pedig a kategória követelményeinek megfelelően egypilótás üzemmódra is alkalmas.
