MAXimális tiltás Amerikában is: az elnök pszichológiai döntése
Nem teljesen világos a szerdai döntések pontos eredete, de nagyon úgy néz ki, hogy aki valójában rákényszerítette akaratát az események többi résztvevőjére, az maga Trump elnök volt, igaz, őt is rákényszeríthette a MAX-ok tiltására a politika. Az FAA álláspontja kedden még határozottan az volt, nincs alapja annak, hogy a MAX-okra teljes repülési tilalmat rendeljen el, és az amerikai hatóság ezt akkor is fenntartotta, amikor az európai repülésbiztonsági szervezet már szintén a letiltás mellett döntött.
A szerdai események lefolyása tehát: Trump elnök bejelentette, utasította az FAA-t, hogy további döntésig tartsa a földön a 737 MAX-okat az Egyesült Államokban is. Néhány óra múéva meg is született a szövetségiek ezirányú, azonnali hatályú sürgősségi direktívája. Az elnök indoklása egyébként több mint érdekes, egyfelől kijelentette: „Egyszerűen úgy gondoltuk, hogy ez a helyes a részünkről”. Hogy még világosabb legyen az elnöki döntés – fogalmazzunk úgy: nem annyira szakmai – megalapozottsága, Trump azt is kijelentette, úgy érezte, hogy „ez fontos pszichológiailag, és másféleképp is.”
Trump elmondta, beszélt a Boeing és az amerikai MAX-üzemeltetők képviselőivel is, állítása szerint ők is egyetértettek abban, hogy ez a helyes döntés. Hogy pontosan milyen politikai előzményei lehettek mindennek, azt azokból a nyilatkozatokból lehetett lemérni, amelyek a washingtoni törvényhozás néhány tagjától eredtek, és amelyek épp azt kifogásolták, hogy az FAA miért nem követi elég gyorsan a más külföldi hatóságok példáját a repülési tilalom elrendelésében.
De ezek a nyilatkozatok is olykor igen érdekes érvelést tartalmaztak, Dianne Feinstein dél-dakotai szenátor például nemcsak az őszi Lion Air és a mostani Ethiopian gépek balesetének hasonlóságáról írt a tiltást sürgető levelében, hanem azt is felveti, vajon nincs-e valamiféle „ismeretlen probléma”, amit mihamarabb „felfedezni” és orvosolni kell. Elizsabeth Warren, Massachusetts szenátora felszólította a kongresszust, indítson vizsgálatot a Trump-adminisztráció ellen, amely szerinte nem töltötte be szerepét a biztonság megőrzése érdekében, mert biztosítani akarta a Boeing sikeres eladásait. Hasonlóan keményen követelte a repülési tilalmat Richard Blumenthal connecticuti szenátor is, egyébként mindhárom törvényhozó az ellenzéki Demokrata Párt politikusa.
A Boeing ezek után éppen annak jegyében adta nyilatkozatában hozzájárulását a letiltáshoz, hogy az utazóközönség megbizonyosodik majd a repülőgép biztonságos mivoltáról. Kérdés, hogy mikor. Mint ismert, még a Lion Air féle baleset végleges jelentése sem készült el, az Ethiopian katasztrófájának vizsgálata is még akár hetekig vagy hónapokig eltarthat – az előzetes, nem végleges jelentés összeállításáig.
Még egy érdekes momentum az Egyesült Államok elnökének megnyilatkozásaiból. Érdekes mód ez a Trump-féle gondolat kedden mintha még azok véleményét támasztotta volna alá, akik szerint nem, vagy nem csak a géppel lehet baj, hanem azzal is, ha a személyzetek nem reagálnak megfelelően a fellépő problémákra.
Mint erről már többször beszámoltunk, az őszi Lion Air baleset óta a vizsgálatok és a vélemények fókuszában áll az úgynevezett MCAS, az az automata rendszer, amely bizonyos feltételek esetén a gép orrának lenyomásával korrigálja az esetleg túl nagy állásszöget, de amelyet a pilóták egy-két másodperc alatt felülbírálhatnak. Kérdés, miért működött ez így például a Lion Air gépét egy korábbi járaton vezető pilóták esetében, és miért nem reagált ugyanúgy, miért nem kapcsolta le a rendszert a következő személyzet a szerencsétlenül járt gépen. Amúgy, és ezt sokan idézik fel az internetes fórumokon, már az Air France 447-es járatának 2009-ben bekövetkezett katasztrófája óta különösen éles a vita szakmai berkekben az automatizálás problémáiról, arról, vajon elégséges-e a pilóták kiképzése, ha valamely rendszer meghibásodik és manuálisan kell repülni a gépet.
Nos tehát Trump válasza erre a dilemmára kedden még így hangzik egy Twitter-bejegyzésében: „Nem akarom, hogy Albert Einstein legyen a pilótám. Nagyszerű professzionális repülőembereket akarok, akik könnyen és gyorsan átveszik a gép irányítását.”
Közben az élet megy tovább, bár némi döcögéssel. A Boeing a következő eladási sikerének örülhet, igaz, megosztva az európai konkurenssel: a Lufthansa bejelentette, hogy húsz-húsz példányt rendel a Boeing 787-eseiből és az Airbus A350-eseiből. A Boeing a MAX-ok körül kialakult helyzetre tekintettel elhalasztotta a maga nagy ünnepét: elkészült a 777-es új változata, a jelenlegi legnagyobb kéthajtóműves utasszállító, a 777X, a Boeing alkalmazottai már láthatták, a nyilvános bemutatkozás azonban később lesz, viszont a közösségi oldalakon egy-két fotó megjelent a tényleg gyönyörű és hatalmas gépről.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!