Mi van az Innotrans-kosárban?

Soha, egy alkalommal sem felejti el sem a propaganda, sem a közlekedéstörténetben valamennyire tájékozott állampolgár annak felemlegetését, hogy Magyarország különleges helyet követel magának a világ közlekedésfejlesztésének timpanonjában, a kocsitól kezdve a londoni metró motorkocsijain, az egyiptomi és argentin motorvonatokon át a fél világot telifüstölő Ikarusokig.

A ma Berlinben nyitó szakvásár kiváló alkalom arra, hogy a szép szavakon túllássunk, és megismerjük közlekedésiparunk valós pozícióját Törökországhoz és Fehéroroszországhoz képest. A nagy, közismert, a világtrendet irányító cégóriásokon túl most szemügyre vesszük az Innotrans egzotikusabb kiállítóit és az általuk eladni szándékozott termékeket.

Bulgáriából három cég állít ki. A különböző dugattyúgyűrűket és tehervonati monoblokk-kerékpárokat kiállító cégek mellett említendő a ruszei székhelyű Express Sevice OOD, amely a legjobb Balkancar-targoncahagyományokat követve egy sínen és közúton is hatszáz tonnás vonóerő kifejtésére alkalmas tolatójárművet, valamint egy akkumulátoros, kisméretű tolatómozdonyt mutat be, ami egyben pályakarbantartók többcélú szállítójárműve is lehet. Tolatómozdony-üzemmódban a járgány 3000 tonnás szerelvényeket is meg tud mozgatni.

Brazíliát az Araucaria rail Technology Ltda. képviseli, különböző szoftverekkel, nagyrészt a biztosítóberendezések területén, automatikus vonatmegállításra és meghatározott területen végbemenő automatikus tolatási mozgásokra koncentrálva.

Dániát harmincöt cég képviseli, amelyek drótnélküli ágyazati megfigyelőrendszerektől a vasúti személykocsikban alkalmazott kézszárítókon át az automatikus járműdiagnosztikai rendszerekig kínálnak mindenféle nyalánkságot. A kézszárító nagyon jó példa arra, ahogy a körömreszelő a konyhába kerül, azaz ahogy a modern vasút mindenféle részterület fejlesztéseit felszipkázva rakja össze magát, távol a vasúti főműhelyek forró, vasszagú világától, ilyen, és hasonló vásárokon, inkább az együttműködésre, mintsem a gyártásra alapozva.

Görögországból az Amco S.A. ledes utasinformációs készülékekkel lép a nagyközönség elé.

Irán igazi központosított államként lép a vásári közönség elő, az ország műszaki egyeteme mutatja be háromféle vasúti témájú képzését BSc, MSc és PhD-fokozatokkal: a járműmérnöki képzés mellett bemutatkozik a pályamérnöki és logisztikai mérnöki képzés is.

Izraelt kilenc cég tizenegy terméke képviseli a vásáron, általában szoftverekről van szó, de az országot körüllengő militáns hangulathoz jól illik a biztonsági üvegeket előállító és forgalmazó Oran Marketing and Development Ltd bemutatkozása, amely járművek és közlekedési célú építmények védelmi célú szélvédőüvegeinek és általános biztonsági üvegezési rendszereinek kísérel meg hírt verni.

Kazahsztán egyetlen acélipari kiállítójának sínszálairól szinte semmi információt nem találni, ezzel szemben Horvátországból tíz cég harmincöt különféle termékkel jelentkezik, a vasúti kocsiktól vasúti átjárók komplett berendezésein át a dízel-villamos- és villanymozdonyokba szerelhető egyenirányítókig. A TZV Gredelj d.o.o. háromrészes dízel-elektromos motorvonatán a forgózsámolyokba integrált villanymotorok kivételével az összes meghajtóegység a tetőn helyezkedik el, ez teszi lehetővé a végigfutó alacsonypadló alkalmazását. A Koncar teljes hosszban alacsonypadlós villamosszerelvényének esztétikumáról ugyan lehet vitatkozni, de ezt a magyarországi (vissza)fejlődés fényében inkább ne tegyük.

Lettország a kötelező Rail Baltica-projekt mellett egy dízelmozdony-vezérlést hozott a vásárra, amely a motor terhelésétől és az aktuális vontatási feladattól függően adagolja a gázolajat, vagy a cseppfolyósított gázt a motor égésterébe.

Romániában virágzik a nehézipar. Legalábbis ez lehet a benyomása annak, aki az ország Innotranson történő fellépéséből ítél. A nálunk is ismert nagyágyúk, az aradi Astra, a Softronic, a grivitai főműhely és a Remarul 16 Februarie S.A számtalan vontató és vont járműve és erőgépe mellett megszámlálhatatlan lap- és csavarrugót, hűtőrendszert, speciális kisgépet és kétutas vágányhegesztő munkaállomást kínálnak az ország vállalatai. Egyszer, ha sok időnk lesz, megnézünk egy Astra-kocsit kívül-belül, aztán ugyanezt megtesszük a szolnoki IC+-büszkeséggel, és kíváncsian, bár enyhén rossz előérzettel várjuk majd az eredményt, amely az államvasúti tulajdonban lévő és a piacról megélő üzem terméke közötti különbséget teszi majd érzékletessé.

Ha viszont jelzőt, jelzőoszlopot, kisállomási mobil-bizbert, reléket, távkapcsolókat és tengelyszámlálókat szeretnénk venni, Szerbia felé kell kerülni, amely hat cég nyolcféle termékével képviselteti magát. Szerbia az üdítő kivétel, amely a környező államok közül még nem zárta körbe országunkat járműgyártási innovációival és kapacitásával.

Ahogyan ezt például Szlovákia teszi, amely huszonhét termékét állította ki, ezek közül öt tisztán járműfejlesztés. A bemutatott ilyen-olyan kiegészítők mellett figyelemreméltóak még az acélszerkezetű és betonanyagú felsővezetéktartó oszlopok, és a személykocsi-belsőépítészetben rugalmasan felhasználható mennyezeti panelek, csomagtartópolcok és ledes világítótestek, integrált hangosítási, és biztonsági rendszerekkel – ezek mindegyike a SEC s.r.o terméke.

A feltörekvő Törökországból negyven cég vesz részt a vásáron, hatvannyolc termékkel. A fém- és üvegiparban az ország mindig nagy volt, ezért a kínálatból kiemelkedik az Albayrak Makine Ins Ltd Eskisehirből, aki automata metrók zárt peronján alkalmazott üvegfalakat és peronajtókat állított ki. A számtalan forgózsámoly, felsővezetéki szerelékanyagok után megemlítendő a Durmazlar Makine SA könnyű villamos motorvonata, amelyet a cég LRV-nek ajánl, de paramétereit elnézve ez inkább nagyvasúti jármű lesz, de a cég nem hagyja cserben azokat sem, akik alacsonypadlós villamost szeretnének, nekik a Panorama-nevű fejlesztés, a 33 méter hosszú, teljes egészében alacsonypadlós villamos bizonyára meg fog felelni.

Végezetül nézzük Magyarországot e díszes társaságban! Húsz cég állított ki huszonkilenc terméket, ami összehasonlításban nem rossz arány. Hagyományosan erős a pályadiagnosztikai oldal, ezt az Evopro-csoport képviseli járműoldali és fix berendezésekkel. A Kőnig Kft. többféle járműüvegezési megoldást mutat be, síküvegből készült vasútikocsi-, villamos- és autóbusz-ablakokat, valamint szélvédőket. Az Infopix interaktív kioszkja már inkább a technológia által meghaladott fejlesztésnek tűnik, ezt bárki érzékelheti, aki már próbált állomásokon adatot kinyerni ebből a tapogatható készülékből – egy okostelefon többet tud és jobban kezelhető, bár peronberendezési látványtárgynak elmegy, egy idővel majd úgyis kimegy a divatból.

Természetesen véres kardként megjelenik az IC+ is a vásáron, bár vásári mutogatósdi helyett jobban szeretnénk már utazni ebben a kocsiban, az ezekből összeállított, homogén kocsiflottát felmutató szerelvényekben pláne. Ezt a járműfejlesztést mindenesetre eléggé idézőjelbe teszik román és szlovák versenytársai, amelyeket nem csak vásárokon mutogatnak, hanem menetrendszerinti forgalomban használnak – Szlovákiában nem csak IC-n, hanem mezei gyorsvonatokban is.

* * *