Pegasus-probléma: nem sikerült feltölteni a C-17-est!

Tovább késhet a nagy tankerprogram, adja hírül az amerikai légierő. A többszöri tendereztetés után győztes Boeing gépe, a 767-esre alapozott KC-46-os felől korábban biztató hírek hallatszottak, sikeres légiutántöltési tesztekről. Legutóbb januárban arról számoltunk be, hogy a Pegasus névre keresztelt tanker először egy F-16-ost „itatott meg” sikerrel, és már akkor jelezték a Boeing és a US Air Force illetékesei, hogy a következőkben a Super Hornet, a Harrier, az A-10-es és a C-17-es fog üzemanyagot kapni az új „repülő benzinkúttól”.

Március elején sikerült is a töltés a tengerészgyalogság egyik, röviden felszálló/függőlegesen leszálló Harrierjével, ami egyben a tömlős-kosaras rendszer tesztje is volt. De amikor az egyik legnagyobb géppel kellett végrehajtani – a másik töltőrendszerrel – a próbát, valami közbejött, ami a jelek szerint késleltetheti az első széria átadását is.

A C-17-es teherszállító a merevcsöves tankolórendszert használja, és a Boeing szóvivőjének szűkszavú közlése szerint „a vártnál nagyobb terhelések” miatt nem sikerült a gép feltöltése az új tankerről, amelynek „boom-ját” fly-by-wire rendszerrel, tehát digitális vezérléssel mozgatja a gép belsejében monitorokkal dolgozó operátor. Januárban az első F-16-os próba után a gyártó úgy nyilatkozott, a töltőcső stabil és jól vezethető volt a teszt alatt, most viszont a szóvivő közléséből azt lehet kiszűrni, hogy feltehetően nagyobb (aerodinamikai?) terhelés miatt a kormányfelületekkel ellátott töltőcső nem reagált megfelelően az operátor mozdulataira. Ugyanakkor a gyártó úgy véli, hogy a problémán hamar úrrá lesznek és a típus rendszerbe állítása nem szenved „túlságosan nagy” késedelmet.

Mint arról többször beszámoltunk, a Pegasus az amerikai légierő egyik legfontosabb most futó programja: a tervek szerint százhetvenkilenc KC-46-os váltja majd a jelenlegi elöregedett tankerflottát, az első tizennyolc gépet összes képessége birtokában jövő év augusztusáig kellene szolgálatba állítani. Összesen ugyanakkor hosszú távon akár négyszáz gép legyártásáról és rendszerbe állításáról lehet szó. Amerikai oldalon elsősorban a Boeing 707-es tankerváltozatát, a KC-135-öst váltja az új típus.

Más ország légiereje számára is vonzó lehet a megoldás, mert a KC-46-os méreteit tekintve nem igényel a mostani KC-135-ösöknél nagyobb zónát a kiszolgálásához, vagyis az üzemeltetés körülményeit az új típus miatt nem kell radikálisan megváltoztatni. Ennek ellenére több ország, például legutóbb Dél-Korea is az európai konkurenciát választotta (Airbus A330 MRTT), viszont az érvényes döntések szerint a japán légierő tankerflottáját biztosan a Pegasus frissíti.

A tankerek fejlesztése egyébként nem épp egyszerű feladat, és ami az egyik legnehezebben kiszámítható de létfontosságú feltétel, az éppen az, hogy a gép mögötti, elkerülhetetlenül turbulens zónában mind az üzemanyagot váró gép, mind a töltőcső „repülése” stabil és biztonságos legyen. A légierő gépeit a merevcsöves rendszerrel kell tölteni, aminek az a lényege, hogy miután az üzemanyagot fogadó gép megfelelő helyzetbe manőverezze magát a kapcsolódáshoz, a boom lesz az aktív szereplő, annak végével kell betalálnia az operátornak az üzemanyagot felvevő gép tankoló nyílásába.

Az alábbi videó azért is érdekes, mert a C-17-est ez alkalommal egy holland KDC-10-es tölti fel, amely már hasonló elrendezésben dolgozik, mint a KC-46-os, vagyis a boom-operátor munkahelye a gép belsejében van, és a merev cső repülését a hátul elhelyezett kamerák segítségével vezérli. A kapcsolódást és a szétválást mindkét gép szemszögéből láthatjuk.

A tömlős kosaras rendszer esetében a kieresztett kosárba a kerozint felvevő gép pilótájának kell a maga töltőcsonkjával betalálnia, ezt a rendszert használják a haditengerészet és a tengerészgyalogság gépei (ebbe a kategóriába tartozik egyébként a magyarok által repült Gripen is).

Ami a program problémáit illeti, a Boeing jelezte, kapacitásai átcsoportosításával próbál mihamarabb úrrá lenni a problémán. Ami annál is inkább fontos, mert mindez a gyártó bőrére megy: a szerződés szerint a fejlesztési költségek rögzítettek a megrendelő részéről, vagyis akár a túlköltekezés, akár a késés miatti plusz kiadások a Boeing számláját terhelik.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!