Rossz idő Szolnokon, sok baleset az alpesi versenyen

Beindult a vitorlázórepülő versenyszezon: a hónap elején Szolnokon mérték össze tudásukat a feltörekvő pilóták, a hónap közepén magyar résztvevő nélkül Franciaországban megtartották az ívelőlapos Eb-t, a hét végén kezdődik két magyar versenyzővel a női vb, július elején pedig következik az év egyik legfontosabb eseménye, az ostrówi ívelőlap nélküli Eb.

Immár harmadik éve rendezték meg a szandai reptéren a hagyományosan Pünkösd környékére időzített versenyt, ami idén egyben területi bajnokság is volt. A területi versenyek egyik legfontosabb célja, hogy a fiatal pilótáknak gyakorlási és tanulási lehetőséget biztosítsanak, valamint lehetővé tegyék számukra a Nemzeti Bajnokság nevezési feltételeinek teljesítését.

Idén három géposztályban is összejött a megfelelő számú nevező, így a hazai klubosztály (fatelep), a FAI klubosztály és a nagyobb teljesítményű gépekből álló vegyes osztály is sikeres versenyt zárt. Sajnos az időjárás nem fogadta a kegyeibe a pilótákat: talán mi is emlékszünk még arra, milyen hideg és esős idő volt június elején, ez pedig a repülést is igencsak nehézzé tette. Sokáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán értékelhető lesz-e a verseny, viszont végül az utolsó pótnap, a vasárnap kihasználásával sikerült teljesíteni a feltételeket, és így érvényes lett a Pelikán Kupa.

A pilótáknak ebben az egy hétben leginkább az időjárás volt az ellenfele: már-már angliai viszonyok között kellett repülni. Előfordult az is, hogy a fordulópont felett lévő zivatar miatt mindenki terepre szállt, és aki már a mezőn volt, annak sem volt könnyű dolga a felázott talajon. Voltak olyan versenyzők, akik csak egy traktor segítségével tudták kihúzni a gépüket a szántásból, és számos autónak még a tetején is centiméter vastagon állt a sár a verseny utolsó napján, annyira rossz közlekedési viszonyok között kellett néha hazavinni a gépeket. A rossz idő egyébként a taktikázást is lehetetlenné tette: az utolsó versenynapon ugyanis annyi pontot lehetett szerezni, mint az azt megelőző két napon összesen, úgyhogy a zárónapi jó eredmény egyben az összetettbeli győzelmet is jelentette.

Vegyes osztályban végül a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület ifi-vb-re készülő pilótája, Kapuy Gábor nyert, a második és a harmadik helyen Márkus Timi (MSE) és Diófási Orsi (Őcsény) zártak. Mind a hárman mennek idén külföldi versenyre is, úgyhogy fontos volt számukra az itteni tapasztalatszerzés. Klubosztályban Csonka István (Vario SE) nyert, Korom Attila (Malév) és Siket Zsolt (Dunaferr) előtt. A fatelepben kettős dunakeszi győzelem született: Salamon Árpád (Opitz Nándor RK) és Bors Gábor (szintén Opitz) mellett Bodzsár András (ARK) állhatott a dobogóra.

Év elején, amikor Gönczi Péterrel, a válogatott keret edzőjével beszélgettünk az idei versenytervekről, Péter megemlítette, hogy ide nem küldünk magyar versenyzőt, mert nincsen olyan pilótánk, aki a hegyi terepen eredményesen tudna helyt állni, miközben az itteni repülés igencsak veszélyes. A Vinon sur Verdonban megrendezett kéthetes verseny igazolta az edzőnk jóslatát, hiszen több géptörés mellett egy halálos áldozata is volt az idei kontinensbajnokságnak.

A legendás provence-i repülőtéren 63 versenyző állt rajthoz, három géposztályban (15 méter, 18 méter, szabadosztály). Az esélyeseknek egyértelműen a franciák számítottak, hiszen ők egész évben itt repülnek, így várható volt, hogy a helyi tapasztalatukkal mindenkit leszorítanak majd a dobogóról. Ez végül csak részben sikerült, viszont az utolsó versenynapig még számos nehézséggel kellett megbirkózniuk a pilótáknak.

Az első hét a balesetekről és a feladott versenyről szólt. A cseh válogatott egyik legrutinosabb versenyzője, Petr Krejcirik például fel kellett, hogy adja a versenyt, amikor ASW–22-ésenek a motorja leégett. Szerencsére a pilótának nem lett semmi baja, de a repülőgép a versenyzésre alkalmatlanná vált. Balszerencsések voltak a svédek is: ők idén egy új, fiatal csapattal érkeztek Franciaországba, viszont már rögtön az első héten két gépüket is összetörték. Niklas Löfgren már az első napon akadálynak rohant az általa kinézett terepen, és bár ő nem sérült meg, a repülője alaposan összetört. Nem volt szerencsésebb Peter Cutting sem, aki szintén az első szám során törte meg ASG–29-esét, így ő is feladta a versenyt. A balszerencsésen induló bajnokságot egy haláleset tette még szomorúbbá: az első hét végén, a vasárnapi versenyszám során hegynek ütközött a spanyol Alexandre Nielles-Sanchez, így az aznapi számot azonnal törölték, és a következő napon sem volt repülés.

15 méterben végül teljes francia siker született, a dobogó mindhárom fokára helyi versenyzők állhattak: Louis Bouderlique, Cristophe Ruch és Jean-Denis Barrois örülhettek a kéthetes verseny végén. Tizennyolc méterben végül a lengyel Sebastian Kawa győzött (idén ő eddig minden versenyt megnyert, amire nevezett), igaz, ehhez arra is szükség volt, hogy legnagyobb francia vetélytársa az utolsó napon szálljon terepre. A második a francia Christophe Cousseau, a harmadik a cseh Roman Mracek lett. Szabadosztályban Michael Sommer lett az első, a második helyen Killian Walbrou, a harmadik helyen a német Markus Frank végzett. Érdekesség, hogy az első három helyezett közül csak Sommer repült igazán nagy fesztávú (29 méteres) géppel, Walbrou (JS1-C) és Frank (Quintus) rövidebb, 21-23 méteres gépekkel ment, ami egy kicsit megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, miszerint a nagy teljesítmény titka a minél hosszabb szárny.

Idén a franciaországi Issoudun-ben rendezik meg a 8. női vitorlázórepülő világbajnokságot, ahol két magyar versenyzőnek, Márkus Timinek és Diófási Orsinak drukkolhatunk. A kéthetes verseny alatt a hölgy pilóták Franciaország középső részén, a hazaihoz hasonló terep fölött repülnek majd a válogatott keret két legjobb gépével. A csapatkapitány a Malév RK rutinos oktatója és a női válogatott szövetségi kapitánya, Pollermann Judit lesz. Timiék már hétfőn elindultak a versenynek otthont adó repülőtérre, a hazai repülők közössége pedig egy emberként drukkol majd nekik a minél jobb szereplésért.

Július 5–20. között Lengyelországban, Ostrówban rendezik meg a 17. Vitorlázórepülő Európa-bajnokságot, az ívelőlap nélküli, illetve a 20 méteres, kétüléses kategóriában. 130 versenyző áll majd rajthoz nemcsak Európából, hanem Argentínából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeznek majd versenyzők. A magyar válogatott számára több okból is ez az idény legfontosabb versenye: itt tér vissza a nemzetközi porondra világbajnokunk, Gulyás György, akinek géppárja, Szabó Péter szintén kiemelkedő teljesítményre képes. Szükség is lesz a közös munkára, hiszen ők a vasárnap újabb aranyérmet begyűjtő Kawa ellen indulnak majd. Klubosztályban Hamar Zoltán és Tamás Ferenc képviselik majd a magyar színeket, tőlük is jó eredményre számíthatunk. A csapatkapitány – szokás szerint – Gönczi Péter lesz. Bízunk benne, hogy mind a lányok, mind a fiúk jó eredményekkel térnek majd haza az idei nemzetközi versenyekről.