Tizenhétmillió euró gázközlekedés fejlesztésre
A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) az LNG hazai töltőinfrastruktúrájának fejlesztésére dolgozta ki a PAN–LNG Projektet, amelyet idén az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatható projektjei közé választottak.
– A beruházás nyolcvanöt százalékos európai uniós forrásból valósul meg, a koncepció finanszírozására vonatkozó szerződés aláírására a napokban került sor Brüsszelben – jelentette be Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke a Városligeti Caféban megrendezett projektismertető sajtóreggelin.
A 17 millió euróból megvalósuló beruházás elsődleges célja a földgáz alapú közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítése, és az első LNG, valamint a meglévő CNG-járműveket egyaránt kiszolgáló töltőpontok fizikai megvalósítása, valamint azok gázellátása. – A projekt keretében legalább öt – a távolsági áruszállítást épp úgy, mint a helyi közlekedést kiszolgáló – cseppfolyósított és sűrített földgázt kínáló töltőállomás létesülhet 2017-ig Magyarországon, uniós forrásból – jegyezte meg az MGKKE elnöke. Hozzátette: az Európai Unió 2020-ra szeretné megteremteni a tagállamokban egységesen, a jelentős károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a szükséges alternatív üzemanyag töltő infrastruktúrát. A PAN–LNG Project végső kivitelezési határideje 2017. szeptember 30. Ez azt jelenti, hogy erre az időre minden szükséges beruházásnak be kell fejeződnie.
|
CNG, LPG, LNG CNG (sűrített földgáz): folyékony halmazállapotú szénhidrogén gázok elegye, nemzetközi jelölése a CNG (Compressed Natural Gas). Technológiáját hazánkban az 1980-as években dolgozták ki, akkor egy töltéssel azonban mindössze 150 kilométert tudtak csak megtenni. Hátránya, hogy a magas nyomás miatt speciális infrastruktúra szükségeltetik kút- és járműoldalon egyaránt. LPG (cseppfolyós gáz, autógáz): halmazállapotát tekintve folyékony szénhidrogének elegye, és nem összekeverendő a lég-halmazállapotú földgázzal. Nem a megújuló (nap, szél, biomassza, víz és geotermikus) energiaforrások egyik fajtája, hanem olyan melléktermék, amely a bányászott nyers földgáz és a nyersolaj finomítása során keletkezik. Angol rövidítése: LPG (Liquefied Petroleum Gas). Előnye, hogy hagyományos kutakon, normál töltőpisztollyal tankolható. Ennek ellenére kifutó technológia, buszból már nem is lehet LPG-motorosat kapni. LNG (cseppfolyós földgáz): különlegessége abban rejlik, hogy (a kőolajtermékekhez hasonlóan) koncentrált energiahordozó, megfelelő eszközökben tengeren jól szállítható, viszonylag kis költséggel tárolható. tehát Ez az autógáz nem az LPG, amit széles körben használnak ma Magyarországon is: az LNG esetében a felszínre törő, ideális esetben 90 – 95 százalék metántartalmú földgázt előkezelik – hiszen abban olyan szennyeződések lehetnek, amelyek nagymértékben veszélyeztethetik a szállító berendezéseket – a majd a mínusz 161 Celsius fok alá hűtött, már megtisztított földgázt óriási tárolókba töltik, ahol mindaddig tárolják, míg egy speciális, LNG-szállításra alkalmas hajóba át nem töltik. Az LNG jelentése: liquefied natural gas.A gázok cseppfolyósításával a XIX. században foglalkozott először Nagy-Britanniában Michael Faraday. Az első kompresszoros hűtőgépet Linde készítette, 1873-ban. A világ első LNG-terminálját a Shell építette 1964-ben Algériában. Bár ezt az előséget többen vitatják, a lényeg az, hogy az LNG immár ötvenéves pályája állandóan emelkedő vonalú, és napjainkban már a világ földgázfogyasztásának több mint 12 százalékában van jelen. A földgáz- (LNG) piac meghatározó szereplői: Katar, Algéria, Egyesült Arab Emírségek, Omán. Európa szinte minden tengerparttal rendelkező országában működik, épül vagy tervezés alatt áll LNG-terminál. Hozzánk legközelebb a horvátországi Krk szigetén készül terminál, nemzetközi összefogással. Az építkezés várhatóan 2016-ban elkezdődik, és három évig tart. Hasonló program indult a lengyel tengerparton is, és terítéken van LNG-terminál építés Románia Fekete-tengeri partján is, ahonnan mi is kaphatunk majd földgázt. |
A 2017 tavaszáig hazánkban nyíló első LNG-töltőállomások helyszínének meghatározásánál figyelembe vették, hogy a cseppfolyósított földgázzal közlekedő járművek hatótávolsága meghaladja a 800 kilométert. – Az első kutak a főbb fuvarozási útvonalak, illetve autópályák mentén épülnek fel, megfelelve ezzel a közösségi érdekeknek. Ennek köszönhetően már az első öt LNG-töltőállomással lefedhetővé válik hazánk területe, de ezen túl, a szomszédos országokba irányuló elosztó feladatot is el lehet végezni. Egyidejűleg több településen tesszük lehetővé a CNG járművek gazdaságos és tiszta közlekedését is – fogalmazott Domanovszky Henrik. Azaz: az LNG-töltőhálózat fejlesztése mellett tovább terjednek a CNG autók töltési pontjai is. Jelenleg hét hivatalos CNG-töltőállomás áll a felhasználók rendelkezésére, emellett továbbiak építése van folyamatban, vagy áll már megnyitás előtt. A klaszter számításai szerint ugyanakkor legalább száz CNG kútra van szükség hazánkban az Európai Unió által támasztott követelmények teljesítése érdekében, éppen ezért az LNG bevezetésére és elterjesztésére kiemelkedő lehetőséget kínál a még erősen hiányos hálózat fejlesztésére (az LNG alkalmas a vasúti dízelvontatás kiváltására is).
A projektben vállalt feladatok között szerepel legalább húsz LNG üzemű, nehéz teherautó forgalomba állítása és környezetvédelmi, energiahatékonysági, gazdasági monitorozása is. Ez egyúttal azt is érzékelteti, hogy meglehetősen nagy a lemaradásunk a jelentős LNG-felhasználó országokhoz képest. Kínában például négyezer töltőállomás üzemel, és körülbelül 400 ezer nehézgépjármű közlekedik LNG-vel. Nagy-Britanniában a helyzet: tizenöt töltőállomás és 450 nehézgépjármű. Magyarország a fejlesztésnek köszönhetően hozzávetőlegesen ötszáz kilométerrel növeli meg az úgynevezett Mediterrán-korridor (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Szlovénia) LNG-üzemű járművekkel való átjárhatóságát. A másik két korridor, a Rajna–Duna és az Orient / Kelet–Mediterrán átjárhatósága még ennél is nagyobb, több mint ezer kilométerrel bővül a PAN-LNG Project nyomán.
Alapvetés ugyanakkor, hogy alkalmas infrastruktúra hálózat nélkül nem lehet elterjeszteni a járműveket, járművek nélkül azonban a költséges beruházások sem jöhetnek létre. Ezért a klaszter a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-vel, a BME Közlekedésmérnöki Karával, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karával, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel, a Magyar Biogáz Egyesülettel és további kutatócsoportokkal együtt térképezi fel a következő egy-két évtized elterjedésének lehetséges forgatókönyveit, az alternatív üzemanyagokra való átállás lépéseit, sebességét.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
