Új orosz nehézbombázó, tervek Amerikában is
A PAK-DA munkanevet kapott programban az Orosz Légierő elaggott Tu-95MS, Tu-22M és a nemrég felújított Tu-160 nagy hatótávolságú bombázógépeit váltanák fel egy egységes típussal. A hírek szerint a leendő, négy hajtóműves bombázógép a PAK-FA nehézvadászgép NPO Szaturn AL-41F1 hajtóműveit kapná meg. A nehezen felderíthető kialakítású, új generációs gép maga pedig egyes értesülések szerint a Tupoljev és a Szuhoj irodák együttműködéséből születhetne meg.
Az Interfaksz hírügynökség jelentése szerint Anatolij Zsikarev tábornok, az orosz légierő stratégiai bombázóerőinek parancsnoka már megküldte a részt vevő vállalatoknak a géppel szemben támasztott elvárásokat. A tábornok véleménye szerint a gép prototípusa már 2020-ban felszállhat, és az új típus 2025-től hadrendbe állhat az orosz légierőnél.
A kívánságlista oroszosan „szerény”: teljesen új célkereső és célzó, navigációs, kommunikációs, felderítő és elektronikai hadviselési rendszerek, teljes kompatibilitás a jelenleg használt és a jövőben kifejlesztendő fegyverzetekkel. A jelentkezők ideje véges: az első, előzetes terveket mát 2012-ben látni akarja az orosz légierő.
A tábornok mostani bejelentése a program felgyorsítását jelenti, hiszen a legutolsó információk még 2025-re várták az első prototípus felszállását, a hadrendbe állításhoz szükséges időt pedig 15-20 évre tették – azaz a 2030-as céldátum volt a legvalószínűbb, figyelembe véve a várható nehézségeket.
A pénzügyi fedezetet a 2011-2020. közöttre tervezett fejlesztési program költségvetése adja. Ezt még 2011. február 24-én a védelmi tárca jelentette be, de kérdés, hogy a 2020. utáni időszak költségeit milyen forrásokból lehet majd biztosítani.
A típus annak a leendő amerikai nagy hatótávolságú bombázógépnek lehet ellenfele, mely a jelenleg még meglehetősen korai szakaszban lévő, szintén új generációs Long Range Strike programból „repül” majd ki. Az amerikai gép – az éppen aktuális elképzelések szerint – egyetlen típussal lesz képes a csapásmérési, felderítési, megfigyelési és elektronikai hadviselési feladatokat megoldani.
A gép a formálódó AirSea Battle, azaz a légi és tengeri, komplex hadviselési stratégia alapköve lesz. Az új stratégia elfordul Európától és a szárazföldtől, és a délkelet-ázsiai, légi-tengeri hadviselésre koncentrál. Ehhez viszont a nukleáris repülőgép-hordozók mellett szükség van nagy hatótávolságú, stratégiai támadó repülőgépekre is.
A folyamatosan felújított és továbbfejlesztett B-52H Stratofortressek és a modernebb B-1B Lancer, illetve a megfelelő orosz ellenfél nélkül repülő B-2A Spirit mellett már folyik az új gép képességeinek meghatározása. Kérdés, hogy az új típus ember vezette lesz-e, vagy távolról irányított, és persze hogy milyen külső támogatással lesz képes eredményesen behatolni az ellenséges légvédelemmel védett területek fölé.
