USA–Európa: szigorúan ellenőrzött légi utasok
Az Identity Project és a NoPNR nevű civilszervezeteknek köszönhetően mindenki betekintést kaphat az Európai Unió és az Egyesült Államok tervezett légiutas-megállapodásának részleteibe – közli az SG-hu. A dokumentum hivatalosan szigorúan titkos besorolást kapott, ennek ellenére nem sikerült megakadályozni a kiszivárogtatását. Az európai parlamenti képviselők kizárólag felügyelet mellett és egy titkosítási nyilatkozat aláírása után tekinthették meg a megállapodás végső tervezetét. A nagy titkolózás nem volt véletlen, az egyezmény néhány pontja ugyanis adatvédelmi szempontból enyhén szólva aggályos – írja a hírlevél.
A dokumentum szerint a légitársaságok kötelesek lesznek minden, a jegyfoglalási rendszerükben lévő adatot megosztani az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériumával. A rendszerekben várhatóan 19 különböző kategóriába sorolják majd az adatokat és a légitársaságok az utasaikkal kapcsolatban összesen 70 információra lesznek kíváncsiak. Alexander Sander, a NoPNR munkatársa szerint senki sem tudja majd garantálni, hogy az összes adatot tárolni fogják-e és ha igen, ki fogja ellenőrizni a törlésüket az adatbázisokból. Az adattárolás hivatalos célja egyébként „az emberi élet védelme és a biztonságról való gondoskodás”.
A megőrzésre szánt információk között lesz az utasok neve, címe, telefonszáma, útlevélszáma, hitelkártyáik adatai, az útitársaikkal kapcsolatos információk és az étkezésükre vonatkozó feljegyzések (ez a gyomrukban kábítószert szállítók miatt fontos), de ugyanígy feljegyzik azt is, ha valaki kerekes székes. Emellett nem hiányozhatnak az olyan intim adatok, amelyek az utas vallási hovatartozására, politikai meggyőződésére, szexuális életére vonatkoznak, utóbbiakat viszont 30 napon belül kötelező lesz végérvényesen törölni, kivételes eseteket kivéve. Azt azonban, hogy mi tartozik a kivételes esetek közé, az anyag készítői nem részletezik.
A megállapodás lehetővé teszi az adatok továbbadását a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), az Europol és harmadik fél számára. Vészhelyzetben mindez jogi garanciák nélkül is megtörténhet. Az adatokat az Europol mellett az Eurojust, illetve más európai igazságügyi és bűnüldöző szervezetek is kikérhetik. Az adatokat az amerikai belbiztonsági minisztérium akár 15 éven át is tárolhatja.
Az adatok hat hónap tárolás után anonimmá válnak, azaz elméletben azok alapján nem lesz nevesíthető az utas. Ha azonban a DHS vezető tisztviselői egy konkrét eset, fenyegetés vagy veszély miatt úgy döntenek, öt esztendőn belül ismét „megszemélyesíthetik” a digitális aktát. Az adatcsomag végül ezután újabb 10 évre tárolt státuszba kerül, ekkor már csak néhány, megfelelő minősítéssel rendelkező DHL-vezető férhet hozzájuk. Elméletben.
Az egyezmény végleges tervezete erős ellenállást váltott ki az EU-képviselők egy részénél. Több tagállam, így Ausztria, Franciaország és Németország is ellenzi az egyezmény jelen formában történő aláírását. A kritikák szerint az adatkezelés és adatszolgáltatás ilyen módja nem felel meg az adatbiztonsági, adatvédelmi és a személyes jogokkal foglalkozó európai elveknek, szabályozásoknak. Kérdés, hogy az EU-nak milyen ereje lehet az Egyesült Államokkal szemben az egyezmény kritizált pontjainak esetleges újratárgyalásánál.
„Az egyezmény semmilyen formában sem teljesíti az Európai Parlamentnek az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos követeléseit” – nyilatkozta Martin Ehrenhauser európai parlamenti képviselő.
