Vasútkorszerűsítés Albániában

A régiók összekapcsolhatóságát célzó kezdeményezéssel összhangban lévő beruházáshoz már meg is jelent a meghívásos közbeszerzési eljárás. Az albán nemzeti vasút Hekurudha Shqiptare (HSH) több céget is felkért a részvételre, jelenleg az előminősítési folyamat zajlik. Az albán fővárost a második legnagyobb kikötővárossal, Durrësszel összekötő, 34,2 kilométer hosszú vonal az albán vasúthálózat legforgalmasabb szakasza. Az 1951-ben létrehozott, utoljára 1996-ban felújított, egyvágányú pálya vonalvezetése viszonylag korszerű. A rekonstrukció után a regionális és az elővárosi vonatok akár százzal is szaladhatnak majd a megújult sínpáron – írja a Railway Gazette.

A reptéri vasút a vonal huszonhetedik kilométerénél található deltavágánynál ágazna ki, ahonnan 7,4 kilométernyi új, egyvágányú pálya épülne ki a fővárostól bő húsz kilométerre, Rinas község mellett található Nënë Tereza (Teréz anya) nemzetközi repülőtérig – amely évi két és fél milliós utasforgalmával a Balkán egyik legforgalmasabbikának számít –, összekötve Durrëst és Tiranát is légikikötővel.

A vasúttársaság a projektet egyrészt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által biztosított, 36,9 millió eurós (11,6 milliárd forint) hitelből tervezi finanszírozni, másrészt pedig az Európai Bizottság, különböző nemzetközi pénzügyi intézmények, kétoldalú adományozók és a kedvezményezett kormányok regionális kezdeményezéséből, az úgynevezett Nyugat-balkáni Beruházási Keretprogramból (WBIF) származó támogatásokat használná fel maximum 35,5 millió euró (11,2 milliárd forint) értékben.

A beruházás által magában foglalt felújításhoz és az új pályaszakasz létrehozásához szükséges pályaépítési munkákhoz, valamint a jelzőberendezések telepítéséhez egyetlen szerződést kell megkötni. A beruházásnak a kezdéstől számított harminc hónapon belül kell elkészülnie.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tavaly decemberben jelentette be, hogy 190,5 millió eurót (hatvanmilliárd forintot) különített el a nyugat-balkáni vasútfejlesztésekhez igénybe vehető hitelek számára. Az Európai Unió pedig több mint százhúszmillió euróval (közel negyvenmilliárd forint) járul hozzá ahhoz, hogy ezeket a beruházásokat véghez is tudják vinni – számol be a Railway Pro.

Albániába csak viszonylag későn jutott el a nagyvasút: 1947 novemberében adták át a forgalomnak az első, Durrëstől Peqinig vezető, normál nyomközű vonalat. A HSH 2000-ben vált részvénytársasággá, tulajdonosa továbbra is az albán állam. Más vasúttársaságok 2005 óta használhatják az ország vasúthálózatát. Az elmúlt évek során a vasút az összeomlás szélére került: míg a kilencvenes évek közepén közel négymillió utas vette igénybe a HSH szolgáltatásait, az ezredfordulóra már csak bő kétmillióan. 2008-ra már egymilliónál is kevesebben szavaztak a vasútra, 2013-ban pedig már csak bő háromszázezren. A 869 kilométernyi villamosítatlan vasúthálózaton a csehszlovák ČKD által gyártott, hattengelyes, T669-es Dongó dízelmozdonyok vontatják a mindössze néhány német (halberstadti), olasz, osztrák vagy lengyel eredetű kocsiból álló, igen ritkán közlekedő szerelvényeket: 2015-ben mindössze napi nyolc, menetrend szerinti vonat közül lehetett választani országosan. A vasúti infrastruktúra és a járműflotta karbantartási szintje kritikán aluli, 2006-ban már csak 447 kilométer pálya volt használható állapotban. 2015 óta kezd látszani némi pozitív változás: a Shkodër–Durrës vonal egyes állomásai átfogó felújításon estek át, néhány mozdony új piros-fehér festést kapott az eredeti zöld-fehér helyett. A legrosszabb állapotú személykocsikat is kipofozták: új festést és belső teret kaptak.