A mi óceánrepülésünk… Kilencven éve landolt Endreszék Siriusa

5182 kilométer, 25 óra 40 perc, a korszak legjobban előkészített és a leghosszabbra sikerült atlanti átkelése. A leszállás helyszínén ma emlékünnepséget tartanak.

Bicske közelében egy kukoricásban földet ért egy egymotoros, kétszemélyes repülőgép – működő motor nélkül! Ehhez képest az, hogy a gépen mindössze a légcsavar deformálódott, köszönhető volt a pilóta bravúrjának, más kérdés, miért nem sikerült átkapcsolni a rendszert az utolsó tartályra... Node mekkora bravúr volt maga az, hogy ez a gép berepülte a hatalmas távolságot Harbour Grace és Magyarország között!

Endresz György és Magyar Sándor útjának előkészítéséről, majd a repülés részleteiről Földesi László készített összeállítást a nyolcvanadik évfordulóra, ebből idézünk:

Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollár jutalmat ajánlott fel a terv sikeres végrehajtása esetére. Tőle származott az ötlet, hogy a repülést állítsák a magyar revíziós törekvések szolgálatába, a repülőgépet pedig kereszteljék „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak) névre. Az óceánrepülés előkészítésére olyan kiváló magyar szakemberek utaztak ki Amerikába, mint például Endresz György, vagy a repülőmérnök Bánhidi Antal. Endresz az első világháborúban szintén tábori pilótaként harcolt az olasz és a balkáni hadszíntéren. A háború után egy ideig az Aeroexpress légitársaság Budapest és Bécs között közlekedő utasszállító gépeit vezette, majd amikor a cég tönkrement, repülőoktatóként próbált megélni.

Amikor végre sikerült átvenni az egymotoros, kétüléses Lockheed Sirius 8A típusú repülőgépet, kiderült, hogy minden szükséges átalakítást a magyaroknak kell elvégezniük. Ennek során megnövelték az üzemanyagtartályok számát, továbbá módosították a futóművet és a függőleges vezérsíkot. A gép új szilárdsági és teljesítmény adatait, valamint az út megtételéhez szükséges üzemanyagot és a tervezett repülési időt Bánhidi Antal számította ki. A gyár ugyanis nem garantálta teljes terheléssel a felszállást, mert előtte két ugyanilyen típus már a startnál katasztrófát szenvedett, a harmadik pedig leszálláskor semmisült meg. A magyar mérnök szakértelmét bizonyítja, hogy a tényleges idő a tervezettől mindössze tíz perccel tért el. Az Egyesült Államok Meteorológiai Intézetének vezetője később azt nyilatkozta, hogy az összes addigi óceánrepülés közül a magyaroké volt a leggondosabban előkészítve.

A „Justice for Hungary” 1931. július 15-én, kora reggel indult el Új-Fundland legkeletibb településéből, Harbore Grace-ból Magyarország felé. Az első hét órát ködben, esőben és zárt felhőzetben, gyakorlatilag vakrepülve tették meg, s helyzetüket tovább nehezítette, hogy a földindukciós iránytűjük nem sokkal indulás után elromlott. Csak mintegy 1400 kilométer repülés után sikerült felvenniük a kapcsolatot az első hajóval. A rádiókészülékhez azért választották a 600 méteres középhullámot, mert akkoriban az Atlanti-óceánon közlekedő hajók is ezt használták. Amennyiben két hajó megadta a gépnek, milyen irányból érkeztek a jelek, Magyar ezt szögmérővel berajzolta a térképre, és így megkapta a pillanatnyi pozíciójukat. Ennél pontosabb mérést csak a csillagok megjelenése után tudott végezni.

A sors kegyetlen fintoraként 5182 (más források szerint 5770) kilométer megtétele után, a cél előtt néhány kilométerre leállt a gép motorja, pedig még közel 100 liter benzin volt a tartályokban. Ezért Endresz Bicske határában, egy kukoricatábla szélén kénytelen volt kényszerleszállást végrehajtani. Innen végül különgéppel vitték őket Mátyásföldre. A vállalkozás sikere tehát mindössze néhány liter benzinen múlt. A 25 óra 40 perces repülés a politikai propaganda mellett, ennek ellenére kétségtelenül kiemelkedő teljesítménynek számított, hiszen Endreszék három világrekordot döntöttek meg, és vállalkozásukkal számos, nálunk iparilag és gazdaságilag jóval fejlettebb, nagyobb és gazdagabb nemzet fiait megelőzték. A sors azonban nem sok időt hagyott Endresz György számára. Mivel társa időközben visszatért Amerikába, 1932. május 21-én Bittay Gyula rádióssal repült Rómába az óceánrepülők világkongresszusára, gépük azonban a leszálláskor lezuhant és mindketten életüket vesztették.

Földesi László cikke kitér az Endreszék emlékére végrehajtott további repüléseket is: Krúg László és Németh Zsigmond 1980-ban, majd később Födö-Vargek Lajos egyedül abszolválta a hatalmas távot, és persze szó esett a cikkben arról is, hogy a rendszerváltás előtti hivatalos Magyarország mennyire próbálta elhomályosítani az eredeti óceánrepülés emlékét, mert a gépre az volt írva: Justice for Hungary. Cikkéből az az érdekes részlet is kiderül, hogy az első olyan gép, amely magyar lajstromjellel repülte át az óceánt, a HA-LED volt, a Malév 737-300-asa.

A Bicske mellett, a Csákvári útnál  felállított emlékműnél ma is lesz ünnepség, délután ötkor, a bicskei polgármester és az ottani Magyar Sándor Repülő Egyesület elnöke, Jávor Géza valamint az Óceánrepülés Emlékbizottság szervezésében, lesz természetesen légibemutató is...