A német vasút egyre zöldebb

Melles Kristóf   ·   2011.09.23. 16:30
ksikep

Addig azonban sok víznek le kell folynia a Rajnán. Hiszen a megújuló energia (szél, víz és a nap) 2009-ben még csak 16 százalékkal vett részt a vontatási energiamixből, de még így is jobb volt a német nemzetgazdasági átlagnál, amely csak 15 százalék. Ne felejtsük ugyanakkor el, hogy 2007-ben hazánkban csak a villamos energia 5,3 százaléka származott megújuló forrásokból.

Azonban az idők megváltoztak: egyrészt az olajfüggőség érzete, másrészt a fukusimai erőművi balesetet követő atompánik okozott közgondolkodásbeli változást. Azaz, ma a DB Energie a közvélemény és az utasok érdekét figyelembe véve mondhatta ki a villamos energia összességének megújuló forrásból történő fedezését. Kérdésként tehetnénk fel, hogy akkor miért nem foglalkozik a dízelvontatás kivezetésével. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: egyrészt már ma is a szállítási teljesítmény kilenctizede villamos vontatással történik, és így elhanyagolható az egész rendszert nézve a dízelvontatás szerepe. Másrészt viszont a vasúti járművek piaca olyan kicsi, hogy a drága alternatív energiahordozóval kapcsolatos (hidrogén, üzemanayagcella, LPG, CNG) fejlesztések nem térülnének meg. De ez nem jelenti azt, hogy tétlenül szemlélődnek a gyárak és vasutak, hanem azt, hogy amint az autóipar előáll olcsó és szériaérett megoldásokkal, azok előbb-utóbb vasúti járművekben is megjelennek majd. Ez a technológiaimport a vasutaknál már most is megfigyelhető: elég, ha csak a könnyű dízelmotorvonatok teherautóktól származó hajtáselemeire gondolunk. Azaz: nem valószínű, hogy egész Németország összes vasútvonala fölött felsővezeték feszül majd, hanem az olcsóbbá váló alternatív hajtásrendszerű motorvonatöok kiváltják majd a dízeleket hosszú távon.

A DB Energie tehát 2014-ig 28 százalékra emelné a részarányt, majd 2050-re teljesen megújuló energiából fedezné a felsővezetéki fogyasztást. Ennek során együttműködik majd a normál távvezeték-hálózatok üzemeltetőivel. Emlékeztetőül: a DB, az SBB és az ÖBB hálózatának nagy része 15 kV-os, 16,7 hertzes frekvenciájú. Tehát nem lehet egyszerű módon (mint hazánkban) az ötven hertzes hálózati áramot transzformálni. Nem meglepő tehát, hogy csak a DB-nek van 7800 kilométernyi villamos távvezetéke, amellyel az alállomásait táplálja.

Korábban ez hátránynak minősült, mert plusz beruházási és karbantartási igényt generált, de elképzelhető, hogy a jövőben bevonják ezeket is segíteni az 50-es hálózat számára. Ugyanis hiába épül szélerőmű (tengeri szélerőműpark) a messzi északon, ha nem lehet az áramot az energiaigényt támasztó délre eljuttatni, mert új távvezetéket építeni nehéz dolog, lakossági és környezetvédői tiltakozások miatt. A DB-hálózatban azonban ezek eljuttathatóak, igaz, dupla és ezért veszteséges frekvenciaátalakítással. Szükség is van új ötletekre, hiszen a megújuló energia drágább, de ha a vasút emeli más forrásból származó bevételeit, ez is elfogadhatóbb lesz az utasok körében.


Ritka már az olyan állomás Németországban, ahol ennyi dízelüzemű járművet láthatunk egy fotón. Niebüllben viszont egy DE 2700-as és egy DE 2000-es személyvonatozik, a Lint is megindul célállomása felé, a háttérben álló 218-as tandem pedig autószállító tehervonatot továbbít majd. A képre kattintva galéria nyílik

Kapcsolódó hírek