Asiana-baleset: miért került alacsonyra a 777-es?

iho   ·   2013.07.07. 09:00
cim2

A mostmár véglegesnek tűnő adatok szerint két halálos áldozata és sok sebesültje is volt a szombati balesetnek, amelynek során a koreai Asiana légitársaság Szöul-San Francisco járata az amerikai nagyváros repülőterén a földnek ütközött és kiégett.

Az Aviation Herald adatai szerint a HL7742 lajstromjelű Boeing 777-200-as 291 utassal és 16 főnyi személyzettel a fedélzetén a 28-as balpályára végzett a baleset bekövetkeztéig normálisnak tűnő megközelítést, de amint azt az iho/repülés korábban is jelezte, a gép a pálya küszöbe előtt 115 méterrel, azt öbölbe benyúló töltés peremének ütközött. A farokrész letört, a futók és a hajtóművek elnyíródtak, a gép a küszöbtől csaknem ötszáz méterre állapodott meg, a pályáról húsz méternyire lecsúszva és csaknem teljesen körbefordulva, azonban a szemtanúk első beszámolóival ellentétben a gép nem fordult a hátára.

A friss jelentések szerint a gépet 305 személy tudta időben elhagyni az evakuálás során, a két halálos áldozaton túl tíz kórházba szállított ember állapota kritikus. 38-an szenvedtek súlyos, 82-en könnyebb sérülést, 175-en sérülések nékül úszták meg a balesetet. A túlélők számával kapcsolatos zavar abból adódott, hogy a gép utasait a mentőegységek a reptér két különböző pontjára szállították.

A repülőteret a baleset bekövetkeztekor azonnal lezárták, az érkezőket a közeli Oakland repülőterére irányították, öt órával a baleset után a 01/19-es jobb és balpályákat megnyitották, de a 10/28-as pályákat a baleset óta nem használhatják a gépek.

A repülésbiztonsági portál szerint a megközelítés során nem történt semmi érdemleges esemény, tehát a repülőtéri szolgálatok nem voltak a szokásosnál magasabb fokozatú készenlétben, viszont a baleset bekövetkeztekor azonnal reagáltak. Egy érdemleges szemtanú szerint a gép megközelítése normálisnak tűnt, öt másodperccel az ütközés előtt látszott először alacsonynak a gép pályája. A baleset idején a 28-as balpályán nem működött a műszeres leszállító rendszer, az ILS, tehát a pilótának vizuális megközelítést kellett végrehajtania.

A megközelítés a Flightradar térképén

A gépet a Boeing nyolc és fél éve készítette, Pratt & Whitney PW4090-es hajtóművekkel. A 777-es a gyártó egyik legsikeresebb típusa, a szélestörzsű gépből eddig 965 példányt adtak át a légitársaságoknak, és mindössze három gépet kellett leírni, egyet az Egypt Air színeiben, amikor a gép az állóhelyen a pilótakabin mögött kigyulladt, és ugyancsak száz százalékos kárt szenvedett a British Airways egyik 777-ese, amelynek hajtóművei a Heathrow-i leszállás előtti másodpercekben voltak képtelenek felpörögni, az üzemanyagrendszerben keletkezett jegesedés miatt. Ezek a balesetek azonban a gép elvesztése mellett nem jártak emberi áldozatokkal.

Természetesen az NTSB azonnal megkezdte a mostani baleset körülményeinek kivizsgálását, Deborah Hersman, a közlekedésbiztonsági testület elnöke is a helyszínre repült, és nyilatkozatában átfogó vizsgálatot ígért, a gépre, a gép személyzetének, a repülőtérnek és az irányításnak a ténykedésére, a meteorológiai körülményekre, a mentésre és a karbantartásra is kiterjedően. A Flight Safety Foundation elnöke úgy nyilatkozott, hogy hónapok, vagy tán csak évek elteltével lehet majd biztosat mondani a baleset okairól.

A USA Today vázlata a helyszínről

A nemzetközi portálokon azonban ugyancsak a baleset bekövetkezte óta olvashatók már találgatások, miért került a siklópályánál jóval alacsonyabbra a megközelítés utolsó másodperceiben a gép. A feltételezések között szerepel pilótahiba, a változó irányú légmozgások miatt esetleg bekövetkezett szélnyírás a küszöbnél, illetve a BA londoni balesetéhez hasonlóan a hajtómű teljesítményének valami okból történt csökkenése földetérés előtt.

A kiégett roncs

Korea második legnagyobb légitársasága, az Asiana 1993-ban egy 737-esét vesztette el, tavalyelőtt pedig egy teherszállítóját, feltehetően a tehertérben keletkezett tűz miatt. A koreai közlekedési tárca információja szerint a gép leszálláskor szolgálatban lévő kapitánya, aki a második személyzet tagjaként vette át az irányítást a tíz órás repülés során, 12387 órát repült és ebből 3220-at a típuson. A másodpilóta 9793 repült órával rendelkezik, ebből 777-esen mindössze 43 órát teljesített. A társaságot 1988-ban alapították, 80 gépes flottát üzemeltet, 91 nemzetközi, 28 cargo és 14 belföldi vonalon.

Kapcsolódó hírek