Az ág is húzza

Forráshiány, rezsinövekedés, folyószámla-hitelek. A felmerülő többletköltségekre nem lehet felkészülni, kompenzációra van szükség. BKV Zrt., 2022–23. 

A világgazdasági válság, az elszabadult energiaárak, a létszámhelyzet, illetve az M3 metróval kapcsolatos kérdések megválaszolására és a félreértések tisztázását tűzte a BKV a nyilvánosság tájékoztatására szánt háttérbeszélgetésének napirendjére.

A fórumon kiderült, bár a közlekedési cégnél a létszámhiány kétségtelen – például a buszágazatban hét hónap leforgása alatt 174 munkavállalóval lettek kevesebben –, nincs veszélyben a szolgáltatás fenntartása, mivel az elvándorlás tendenciája lelassult. A buszvezetőkből egyébként országos hiány van, a BKV-nál jelenleg bruttó 614 ezer forintot tudnak kínálni egy új belépőnek. Az elöregedett járműpark megújítása sarkalatos kérdés, lezárult a tender nyolcvan szóló elektromos autóbusz beszerzésére, az anyagiak azonban nem állnak a BKV rendelkezésére.

Az energiaárakról Bolla Tibor, a társaság vezérigazgatója elmondta, az idei első félévben a bázishoz képest megduplázódott a teljes energiaköltségük, és elérte a 18 milliárd forintot; az éves kiadásuk negyvenmilliárd körül alakul majd; ha maradnak a jelenlegi árak, akkor ez az összeg jövőre 65–70 milliárdra nőhet. A legutóbbi, eredménytelenül zárult árambeszerzési tender után kiírnak egy újabbat, ugyanakkor már nem éves, hanem negyedéves beszerzésekre törekednek, mert ha konszolidálódik a helyzet, nem akarják a mostani magas áron egy évre lekötni a villamosenergia beszerzését. Bolla Tibor elmondta azt is, egyrészt saját energiabeszerzésen fáradoznak, de nem tesznek fel mindent egy lapra, ezért az elképzeléseik között szerepel az, hogy a MÁV-val közösen vesznek áramot a piacon – gondolván arra, hogy két nagyfogyasztó együttes fellépése talán kedvezőbb tarifát eredményezhet.

Érzékenyen érintette a BKV-t az üzemanyagár növekedése is – bár közszolgáltatást végeznek, rájuk nem vonatkozik az ársapka, mozgóáron szerzik be a heti hozzávetőlegesen 600 ezer liter üzemanyagot. Értsd: a gázolaj árának csúcsánál körülbelül 121 millió 500 ezer forintra rúgott a többletköltségük. A forráshiányos BKV folyószámlahitel felvételéhez folyamodik működésének fenntartása érdekében, öt plusz ötmilliárd forint összegben.

Felmerült a Metrovagonmassal szemben támasztott követelések kérdése is. Mint tudott, a BKV pert indított a 3-as metró szerelvényeinek rossz minősége miatt a gyártó orosz céggel szemben. Ezzel kapcsolatosan a honi sajtóban megjelent, hogy az orosz fél eddig nem reagált a BKV követeléseire, a periratokat sem vette át. Sőt, úgy tűnik, kezdődik a folyamat elölről, a Fővárosi Törvényszék ugyanis a következő álláspontra helyezkedett: (mivel) „nem állapítható meg a szabályszerű kézbesítés megtörténte, ezért a bíróságnak ismételten meg kell kísérelnie a keresetlevél és nagyszámú mellékleteinek kézbesítését”. A vezérigazgató elmondta, egyébként „nem rossz a viszony” a gyártó képviselőivel, miközben 23 millió 166 ezer 678 euró (hozzávetőlegesen 9.3 milliárd forint), továbbá 82 millió 124 ezer 445 forint és kamatai értékű per folyik a Metrovagonmas ellen.

Arról már Héri József, a BKV Metró Üzemigazgatóság vezetője beszélt, hogy a gyártó szakemberei már szemrevételezték a januári, Kőbánya-Kispestnél történt ütközéses balesetben megrongálódott kocsikat. Ezek közül egy helyrehozhatatlan károkat szenvedett, egy másik állapota kritikus, kettő javítható. A metrókocsikon észlelt korrózió felszámolása szünetel, mivel erre egyrészt nincs szerződésük a Metrovagonmassal, másrészt jelenleg orosz szakember sincs, aki elvégezné az ilyenkor felmerülő teendőket. Megjegyzés: a felújított kocsikra vonatkozó, meghosszabbított jótállási időszak keretében az orosz–ukrán háború kitörése óta is érkezett metrójármű-alkatrész Magyarországra. A 3-as metrón 2023 II. félévében indul meg teljes hosszban a forgalom, és ettől kezdve a vonalon többen utaznak majd naponta, mint a MÁV teljes hálózatán.

• 240 gigawatt/év energiafelhasználás 
• 40 milliárd forint várható éves energiaköltség
• havi átlagos buszvezetői jövedelem: bruttó 614 ezer forint
• évi hozzávetőlegesen 28–29 millió liter üzemanyagfogyasztás

Kérdésre válaszolva Tüttő Kata, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes hosszasan sorolta azokat a nehézségeket, amelyek komolyan megnehezítik a BKV működtetését. Kijelentette, az állam gyakorlatilag fokozatosan kivonult a főváros közösségi közlekedésének finanszírozásából, azaz az eredetileg kétszázmilliárd forintos kiadásból, ami fedezi a napi hárommillió utasnak közlekedését, mindössze 12 milliárdot áll az állam. Ez a jogszabályban előírt normatíva idén még nem érkezett meg – miközben a felmerülő költségek egyharmada származik a jegy- és bérletár-bevételekből, a fennmaradó rész finanszírozása a fővárosra hárul. Tüttő szerint ez önmagában nem is lenne baj, hiszen Budapest elviekben jó pénzügyi kondícióknak örvend, mivel itt termelik meg az ország GDP-jének mintegy 35 százalékát, ám az állam jövőre is megadóztatja a befolyó iparűzési adót – amiből jogszabály szerint a közösségi közlekedést kell finanszírozni –, és az elvonás mértéke 2023-ban eléri az 56 milliárd forintot. Ezt azt jelenti, hogy a főváros büdzséjében maradó iparűzési adó összege nem lesz elég a közösségi közlekedés jelenlegi szintjének fenntartásához.

A főváros beruházásra, amortizációra, a meglévő infrastruktúra fenntartására uniós forrásokat vett igénybe – a 217 milliárdos, 2017-ben indult 3-as metró felújításból 172 milliárd Brüsszeltől, a többi az állami költségvetésből származik. A mintegy hatszáz járműből álló villamosállomány mintegy kétharmadára kiterjedő, lassan időszerűvé váló járműcserének nincs jövőképe, szoros összefüggésben azzal a ténnyel, miszerint fővárosi önkormányzatnál maradt adóbevétel nem elegendő – a közösségi közlekedését is beleértve – a jövő évi energiaszámlák kifizetésére.

Elhangzott: a főváros vezetése hárompontos javaslattal fordul a kormányhoz annak érdekében, hogy a lehetőségei határához ért BKV működésében le legyen fennakadás. Ezek közül az egyik már korábban is elhangzott: a Pakson előállított, és az MVM-nek eladott, kilowattóránként 12 forintos áramot ne 462 forintért kínálják a közfeladatokat ellátó önkormányzatoknak – közöttük Budapestnek is –, hanem állapodjanak meg a (méltányos) hetven forintos tarifában.