Az Austrian 55 éve

iho   ·   2013.03.31. 16:30
cim

A történet jóval korábban kezdődött, mint 1958. március 31, hiszen tartott még az első világháború, amikor Ausztria már rendszeres repülőjáratot tartott fenn Bécs és Kijev között, igaz, ez csak postajárat volt, majd ezt követte a második Bécs és Budapest között, 1923-ban pedig a polgári légitársaság, az ÖLAG Bécs és München között indította az első gépét. A társaság működését az Anschluss, Ausztria lerohanása szakította meg.

Az első járat első gépe, a Vickers Viscount<br>(fotók: Austrian, Wikimedia)

A szünet hosszúra nyúlt, a szovjet csapatok kivonása után lehetett szó ismét az osztrák légtér feletti ellenőrzés visszaszerzéséről, és így a polgári légiközlekedés újraindításáról. Az 1955-ös, Ausztria függetlenségét és semlegességét deklaráló államszerződés  két légitársaság megalakulásáról beszélt, az Air Austria és az Austrian Airways azonban külön-külön nem indult be, 1957-ben viszont a kettő egyesülésével alakult meg az Austrian Airlines, és ez vezetett el az 55 évvel ezelőtti naphoz, amikor a piros-fehér légcsavaros-gázturbinás Vickers Viscount a társaság első járataként felszállt Bécsből, először Zürich, majd London felé. Ennek a típusnak példányai 1971-ig maradtak a flottában.

Az első jet, a Caravelle

A cég első sugárhajtású típusa a Sud Aviation Caravelle volt, majd a szép francia madarakat felváltotta egy másik, gazdaságosabb amerikai farokhajtóműves típus, a DC-9-es. Következett a már MD-80-as és 81-es néven futó változat, és a társaság továbbra is a McDonnell Douglas altípusait használta. Egy a Sabenával közösen üzemeltetett Boeing 707-es után, ami mindössze két évig repült AUA-járatszámmal 1969-től 71-ig, 1988-tól vált lehetővé saját géppel interkontinentális járatok repülése az első A310-es beszerzésével.

Az Austrian a 310-esekkel építhette ki interkontinentális hálózatát

1995-től kezdett a társaság a keskenytörzsű flotta modernizálásába az Airbus A321-esek, 320-asok és 319-esek forgalomba állításával, de a cég repülte a konkurens 737-eseket is:  ezekből az utolsó példányok ebben az évben hagyják el a társaságot. Ugyancsak lassan leváltják a Fokker 70-eseket és 100-asokat is. 1995 és 2007 között repülte a társaság az interkontinentális vonalakon az Airbus 330-as és 340-es szélestörzsű gépeit, de mostanra a nagy hatótávolságú vonalakat a racionalizálás jegyében már csak Boeing 767-esekkel és 777-esekkel tartják fenn. El ne felejtsük a Q400-asokat, hiszen sokszor ezek is láthatók az Austrian színeiben Ferihegyen.

A keskenytörzsű flotta gerince az A320-as gépcsalád, itt épp retro-festésben

1997-ben az Austrian először az egykori Forma-1-es versenyző légitársasága, a Lauda Air részvényeiből szerzett meg 36 százalékot, majd következett 1997-ben a Tyrolean 85 százalékának, aztán 1999-ben a cég egészének megvásárlása, a Lauda pedig 2002-ben lett teljes egészében az Austriané. 2000-ben csatlakozott a társaság a Star Szövetséghez, 2009-ban lett az Austrian az uniós engedélyek megszerzése után a Lufthansa csoport tagja.

A mai zászlóshajó, a 777-es

A 2010-11-es időszak volt a pénzügyi mélypont a társaság életében, a Lufthansa csak hosszas vonakodás után volt hajlandó 140 millió euróval emelni a tőkéjét, amúgy viszont igen szigorú költségcsökkentési programot kellett meghirdetni. Végül a kishal megette a nagyhalat: a brand maradt Austrian, viszont az AUA hálózatának üzemeltetője tavaly óta az eddigi leányvállalat, a Tyrolean Airways. Jelenleg a cég 130 légikikötőbe tart fenn járatokat, különösen sűrű a hálózata Közép- és Kelet-Európában. Interkontinentális vonalain a közvetlen budapesti amerikai járatok elmaradása óta érezhetően erősödött a forgalom.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.