Az év tartószerkezete a Duna fölött van, Kalocsát köti össze Pakssal: három szakmai díjjal ismerték el eddig a Tomori Pál hidat
Legutóbb a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozata a 2026-os Év Tartószerkezete Díjat ítélte oda a Duna-hídnak, ami ezzel a hazai építőipar három legfontosabb szakmai díját begyűjtötte három év alatt: az Építőipari Nívódíjat, az Év Acélszerkezete nívódíjat és most a statikus szakma elismerését is. Magyarországon ekkora méretben még nem épült feszített-függesztett, úgynevezett extradosed híd, és a világon is csak az elmúlt két évtizedben terjedt el ez a szerkezeti forma.
Ritkán fordul elő, hogy egy műtárgyat az építőipar három, egymástól független szakmai szervezete is a legjobbnak tartson:
- az Építőipari Nívódíjat, amit a kivitelezők szakmai szövetsége ad ki, a híd 2024 végén kapta meg közlekedési létesítmény kategóriában.
- Az Év Acélszerkezete nívódíjról a Magyar Acélszerkezeti Szövetség elnöksége 2025-ben egyhangú szavazással döntött.
- Idén meg a mérnöki kamara elismerését nyerte el híd.
„A Tomori Pál híd mind struktúrájában, mind a kivitelezés tekintetében csúcsteljesítmény, ráadásul ilyen, 440 méteres mederhíd méretben ezzel az extradosed-nak nevezett technikával még soha nem épült híd Magyarországon, de világszerte is csak most kezd ez a megoldás terjedni” – indokolta a döntést Aszmann Ferenc, a Magyar Acélszerkezeti Szövetség elnöke.
Az extradosed hidak a gerendahidak és a ferdekábeles hidak között jelentenek átmenetet. A kábelek viszonylag alacsony pilonokon futnak át a pálya fölött, az úttesthez képest lapos szögben, ezért nem annyira tartják a szerkezetet, mint inkább feszítik: a kábelerő nagy része nyomóerőként a merev pályatartóba jut. A pilon magassága és költsége töredéke a ferdekábeles hidakénak – a Tomori Pál hídon mindössze 21,8 méterrel emelkednek a pályaszint fölé. A kábelekben kisebb a terhelésváltozás, a pályatartó pedig karcsúbb lehet, mint egy hagyományos gerendahídon. A megoldás nagyjából 100 és 250 méter közötti nyílásokra gazdaságos: ott, ahol a gerendahíd már túl vaskos, anyagigényes lenne, a ferdekábeles pedig indokolatlanul drága.
A koncepciót a francia Jacques Mathivat írta le 1988-ban, az első ilyen hidat Japánban adták át 1994-ben. Azóta épült extradosed híd 1998-ban a svájci Alpokban, 2009-ben Vancouverben, 2015-ben New Havenben elkészült az Egyesült Államok első ilyen hídja is. A Tomori Pál híd 200 méteres középső nyílása ebben a nemzetközi mezőnyben is az élvonalba tartozik.
A 946 méter hosszú, összesen kilencnyílású híd 2024. június 6. óta van forgalomban. A 440 méteres mederhíd háromnyílású, 119+200+119 méteres támaszközökkel; a középső nyílás alatt 180 méter széles hajózóút van. A hídon a 2×1 sávos főút mellett mindkét oldalon kétirányú kerékpárút is halad. Az építéshez közel 28 ezer köbméter beton, több mint 5 ezer tonna acélszerkezet és 418 kilométernyi feszítőkábel kellett. A híd a Dunaföldvár és Szekszárd közötti, korábban átjáró nélküli szakaszon köti össze az 51-es és a 6-os főutat, valamint az M6 autópályát. Kalocsa és Paks között így a menetidő a korábbi 40–50 percről 15 percre csökkent.
És ki volt Tomori Pál?
A Mohács-évforduló kapcsán újra többet hallunk róla: Tomori Pál várkapitány, hadvezér, ferencrendi szerzetes majd kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar sereg egyik fővezére. Azért lépett 1520-ban az esztergomi obszerváns ferencesek közé, mert korábban két menyasszonya is elhunyt... A magyar seregben a fővezéri címet is csak nagy nehezen akarta elvállalni a királyi udvar és a pápa „biztatására” tette végül meg.
Ugyanis 1523. február 4-én VI. Adorján pápa rákényszerítette, hogy fogadja el a kalocsai érsekséget, majd áprilisban az országgyűlés sietve megbízta „az ország hadnagyságával és az egész Alföld kapitányságával” is. Tomori eleget tett a pápa és az országgyűlés utasításának, és ezzel a török elleni védekezés szervezőjévé és katonai vezetőjévé vált. Hároméves délvidéki működése során komoly érdemeket szerzett a határvédelem megerősítésében.
Mohácsnál a terve az volt, hogy mintegy hatezer fős seregével megpróbálja a török sereget a Dráva vonalán feltartóztatni. Augusztus 24-én Krassónál szét is vert egy török elővédet, de a haditanács úgy rendelkezett, hogy seregével csatlakozzon a magyar fősereghez. Tomori ellenezte a döntést, de a parancsot ennek ellenére végrehajtotta. Az augusztus 29-én lezajlott csatában ő volt a magyar seregek fővezére. A rövid csatában II. Lajos magyar király és számos egyházi és világi méltóság mellett ő is életét vesztette.
Katonai, diplomáciai és pénzügyi tevékenységének részletes vizsgálata rácáfol azokra a korabeli és későbbi vádakra, amelyek őt teszik felelőssé a mohácsi katasztrófáért. Az érsek a korszak politikai anarchiájában és az államháztartás teljes összeomlása közepette szinte egyedülálló felelősségérzetről és áldozatkészségről tett bizonyságot. Magánvagyonát teljesen feladva, aszkéta szerzetesként élt és küzdött a határok védelméért. Érsekségének teljes jövedelmét a honvédelemre fordította, miközben folyamatosan szembesült az udvar és a nemesség mulasztásaival. Diplomáciai téren realisztikusan mérte fel az erőviszonyokat, amit a titkos török fegyverszüneti tapogatózásai is bizonyítanak. Katonai parancsnokként taktikailag sikeres elővédharcokat vezetett, és az augusztus 24-i krassói győzelme a korszak kiemelkedő fegyverténye volt, amely azonban a tábori fegyelem hiánya miatt akaratlanul is a mohácsi csatamezőre kényszerítette a királyi fősereget. Tomori Pál nem a hadvezéri alkalmatlanság, hanem a rendszerszintű állami összeomlás, a belső megosztottság és a nyomasztó oszmán számbeli fölény áldozata lett, aki életét és érseki székét feláldozva, fegyverrel a kezében halt hősi halált.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
