F-35-ös balesete: rosszul sikerült felszállás

Nekifutás helyett döcögés a rámpán. Egy vad konteo: összecsapás egy orosz vadásszal. Valójában nem volt rendesen „kidugózva” a gép?

Egy roppant szűkszavú hadügyminisztériumi közleményen túl semmiféle hivatalos beszámoló nem született még arról a balesetről, ami közel két hete történt a Földközi-tengeren, a királyi flotta zászlóshajója, a HMS Queen Elizabeth hordozó egyik F-35B típusú harci gépével. Most viszont nyilvánosságra került, nem hivatalos csatornákon keresztül, egy felvétel, ami azt mutatja, hogy a gépet felszállás közben érte baleset, a startot segítő rámpáról esett a vízbe.

Az akkori hivatalos megfogalmazásból azt biztosan lehetett tudni, hogy a pilóta katapultált és szerencsésen megúszta komoly sérülések nélkül a balesetet. Egy kitétel, amely szerint a repülőgépvezető hamar került vissza a fedélzetre, azt sugallta, hogy a gép lezuhanása a hajó közelében történhetett. A balesetet érthetően nagy sajtófigyelem követte, hiszen a jelenleg szolgálatban álló legmodernebb, ötödik generációs gépről van szó, amellyel kapcsolatban rengeteg volt a kritika, sokan kérdőjelezték meg a képességeit és a ráköltött hatalmas költségek racionalitását is.

Mindezekről, harcértékről, üzemeltetési gondokról valóban sűrűn vitáznak, de elterjedtek olyan sémák is, hogy az F-35-ös nem biztonságos, sok baleset történt vele. Ez viszont tényszerűen nem állja meg a helyét: mint akkori összefoglalónkban mi is megírtuk, ez a típus hatodik, teljes gépvesztéssel járó eseménye volt, miközben már több, mint hétszáz példánya repült vagy repül ma is.

A szakszerűbb megközelítések hangsúlyozták, hogy kétségtelen: a gép három változata - A: konvencionálisan fel- és leszálló, C: katapult-startra és kábeles elfogásra épített változat, B: rövid vagy akár függőleges felszállásra és leszállásra képes variáns - közül a legutóbbi a legbonyolultabb szerkezet, amely a függőleges mozgáshoz egy a hajtómű által forgatott, a pilótafülke mögé a törzsbe épített kettős koaxiális légcsavar és a hajtómű lehajtható fúvókája erejét használja.  

Mindenesetre a baleset után az is elgondolkodtathatta az embert, hogy a védelmi tárca közleménye szerint a repüzem a hordozón a baleset után és ellenére – nyilván némi szünet után – folytatódott. Ez mindenképp olyasmire utalt, hogy az esemény nem jelzett valamiféle olyan alapvető műszaki problémát, ami miatt le kellett volna állítani a típus repülését. Olyannyira igaz ez, hogy néhány nappal az incidens után már három nemzet F-35-ösei: amerikai, brit és olasz gépek és pilóták is dolgoztak a hordozón.

Hivatalos közlések híján persze volt tere a találgatásoknak. A legvadabb talán az volt, hogy egy angol nyelvű, de inkább oroszbarát katonai portál azt feltételezte, hogy a gép azután zuhant a Földközi-tengerbe, miután alulmaradt Szíria fölött vagy annak közelében egy orosz Sz-30-assal vívott légiharcban, vagy legalábbis amikor megkísérelte befogni a szíriai bázisról felszállt Szuhojt. Más források "titokzatos rakéta" találatáról beszéltek.

A The Aviationist ugyanakkor egy a maga módján szintén meglepő információra hivatkozott a The Sun című brit napilapból, amely szerint a baleset oka az volt, hogy a személyzet ismeretlen okok miatt a gépen hagyott egy takaró védőburkolatot. Ezek a nálunk „dugóknak” emlegetett műanyag idomok a különféle nyílásokat, többnyire hajtómű-beömlőket védik, amikor a hajtómű nem működik, hogy az érzékeny szerkezetekbe ne kerüljön sem víz, sem idegen tárgy, szennyeződés.

Well thank God he is still with us! That’s all I can say. pic.twitter.com/YtL6f0BFAm

— Seb H (@sebh1981) November 29, 2021

Az ilyen dugókat mindig feltűnő pirosra vagy sárgára festik, levételük feltétele a hajtómű indításának, és ezt szigorúan ellenőrizni is kell. Van olyan feltételezés, hogy ezalkalommal az a takaróidom maradhatott a gépen, amely a törzs alsó részén az emelő csőlégcsavarok kiömlőjét védi, ez ugyanis sokkal rosszabb helyen van az ellenőrzés szempontjából, mint például a törzs két oldalán a hajtóművek beömlőinek dugói. Ennek ellentmond azonban, hogy a felvételek szerint a zsalurendszer közvetlenül nekifutás után nyílik a gépen.

Ami újdonság: egy videó, amely feltehetően a hordozó kamerarendszerével készült, a felvételt pedig egy monitorról rögzítették. Ami látszik: a gép a szokásos elrendezésben, tehát a főhajtómű fúvókáját lehajtva és az emelő légcsavarok nyitott borításával fut neki a felszállást segítő „síugró sáncnak”, bár igazából nekifutásnak nem is lehet nevezni, amit látunk, a gép ugyanis a szokásoshoz képest nagyon lassan vág neki a rámpának. A pilóta ezt érzékeli és talán a tolóerő növelése érdekében állít a hátsó fúvókán, de a gép nem tud elemelkedni, és a hajó orra elé esik, a pilóta a sánc tetején katapultál és a felvételen látszik, amint nyitott ernyővel ereszkedik.

Ha valóban valahol a gépen maradt a borítás, az azt jelenti, hogy a gép a starthoz szükséges minimális hajtóteljesítménynek csak egy részével indult neki a felszállásnak. Hogy a védőidom miért maradhatott a helyén, azt viszont nyilván alapos vizsgálat kell, hogy kiderítse.

És persze azt is, hogy a hordozó fedélzeti személyzete, illetve a pilóta hogy-hogy nem észlelte ezt a hibát, amikor hajtóműindítás előtt felkészítették a gépet, illetve amikor már járt a hajtómű és az F-35-ös felszállásra gurult. Az eseményeknek valamiféle szerencsétlen láncolata kellett ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, érzékelteti cikkében a The Aviationist.

A videó megjelenésére a védelmi tárca szóvivője ismét igen röviden reagált: elismerte a videó létezését, de úgy véli, "túl korai kommentálni ennek az incidensnek a lehetséges okait.”