Bobóval Hajdú-Biharban

Fotósvonat járta be Sáránd, Kaba és Nádudvar vasútjait.

A Vasparipák Facebook-oldalt kezelő Gajdos Márk szervezésében március 23-án lelkes vasútbarátokkal, fotósokkal tömött különvonat közlekedett a Hajdú-Bihar vármegyében. Az időjárás relatíve kegyes volt a társasághoz; napos idővel kezdődött a fotózás és dél környékén borult be, viszont eső szerencsére nem esett. Így alapvetően senkinek egy szava nem lehetett az időjárásra. 

A szerelvényről: a vonat élén Debrecen egyik tartalék mozdonya, a 448 435-ös pályaszámú Bobó virított, többnyire a hosszú orrával előre. A mozdony az idén 70 éves sorozat egy relatíve fiatalabb, remotorizált példánya: ő „csak” 53 éve koptatja a vaspályákat. Kalandos az előélete, hisz élete első szakaszát A25 061 pályaszámon töltötte Miskolcon a Diósgyőri Acélművekben. Innen került a MÁV-hoz, az államvasútnál az M44 206-os pályaszámot kapta. Ez a Bobó 21 éve, 2003-ban, kapta meg korszerűbb CAT gyártmányú motort és a felújítással járó új pályaszámát, a 435-öst.

A Bobó mögé két kispaklit soroztak, visszaadva a régi mellékvonali személyvonatok hangulatát.

A gyülekező Debrecen nagyállomáson volt, az indulás pontos ideje: 8:25. A fotósmenet először Sáránd állomására ment a 106-os számú vasútvonalon. A szerelvény hangulatosan imbolygott a hagyományos, hevederes illesztésű, pályán.

Az első „fotohalt” Debrecen határában volt, a 481-es elkerülő főút felüljárójáról nyílt rálátás a szerelvényre, amelynek hátterében az INPARK – Nemzeti Ipari Park Hálózat épülete tornyosult. A vállalat logisztikai létesítmények építésével foglalkozik, mind magyar, mind külföldi ügyfelek részére. A vasút másik oldalán az épülőfélben lévő Contemporary Amperex Technology Hungary (CATL) Kft. gyárat lehetett látni. Egy újabb akkumulátorgyár.

A következő fotózási lehetőség Mikepércs egykori megállóhelyén volt. Itt 2008. óta nem állnak meg a személyvonatok. Sárándon hosszabb időt is eltöltött a menet, mivel hármas keresztre, majd a Bobó körüljárására került sor. A Debrecen–Nagykereki tengelyen itt kereszteznek a személyvonatok, amiket Uzsgyikkal adnak ki.

Körüljárás után irány vissza Debrecenbe, ahonnan némi pihenő után Kabára folytatta útját a fotósvonat. A 100-as vonalon a vonat utasai kiélvezhették a Bobó engedélyezett legnagyobb engedélyezett sebességét, 80 km-es óránkénti maximummal száguldott a szerelvény. Kaba állomásán a társaság pizzával csillapíthatta éhségét, közben be is felhősödött az idő.

Miután mindenki jóllakott, érkezett a desszert: az egykori cukorgyár felé vették az irányt iparvágányon. A kapu után vasúti mérlegen való átdöcögés élményét tehette el magának, aki fogékony az ilyesmire. A Bobó hosszasan várakozott az iparvágányon, ezalatt bőven volt lehetőség különböző kompozíciókat gyártani. Földről, toronyból, futómacskáról…

Kulturális programként az utasok bemehettek a gyárba is, na meg a gyárhoz tartozó irodaházba, ahol egy helyiséget emlékszobaként rendeztek be. Itt egy rövid előadást hallgathattak meg a cukorgyárról, megcsodálhatták a relikviákat a résztvevők.

Micsoda élet lehetett itt!

A gyár martaléka a jelenleg Kabapark Ipari Park területén fekszik, ahol napjainkban több cég is jelen van. A cukorgyár irodaépületét is bérbe adták különböző vállalatoknak. A gyárat 1979-ben alapították és 2006-ban zárták be az uniós csatlakozást követő cukorgyár-bezárási hullámban. Kis érdekesség, hogy itt játszódott a 2004-es Szezon című magyar film egy kis része. A mű főcíme pedig a Žagar együttes gyár nevével megegyező száma, az Eastern sugar.

A kabai kiruccanás után Nádudvar felé vette a fotósvonat az irányt. A zsákvonalon 1904 és 1971 között jártak személyvonatok, a személyforgalom sorsát az 1968-as Csanádi-féle közlekedés koncepció pecsételte meg, fel is lettek szedve a sínek. De most jön a csattanó, közel másfél évtized után, 1985-ben visszaépítették a vonalat, mert a termelő szövetkezet tehervonatokat kívánt rajta közlekedtetni.

A vonal azóta iparvágányként funkciónál, tolatási mozgásként járnak erre a szerelvények. Nem túl gyakori a kiszolgálás, a tolatószemélyzet elmondásai alapján két-három hetente járnak erre kiszolgáló tehervonatok.

E szakaszon több fotómegállás is volt. Az első Bojár-Hollóson, itt van egy mellékvágány is egy rendkívül ritka vágányzáró sorompóval ellátva. Ezután a Nádudvari Agrokémiai Kft. szomszédságában álltak meg fotózni. A mozdony itt járt körül, tovább feljebb már nincs erre lehetőség. A különvonat tehát tolt menetben érkezett meg az utolsó fotózási helyszínre, a Nagisz Csoporthoz tartozó Nádép Kft.-hez.

Innen vissza Kabára, ahonnan minimális várakozási idővel csatlakozás volt Budapest felé. Aki nem sietett vagy nem ebbe az irányba utazott, az a különvonattal Debrecen végállomásig is utazhatott.

A szervezők ismét nagyon kitettek magukért. Olyan helyeket is be lehetett utazni és fotózni, ahol vagy talán még egyáltalán nem, vagy csak nagyon régen járt ablakos vonat. A nemzetközi érdeklődés most sem maradt el, ismét a menettel tartottak lengyel és német vasútbarátok.

Kép és szöveg: Harmati Marcell