Boeing: befektetés a jövőbe, vagy lemaradás

797-es döntés: az elnök szerint „már nem tart olyan soká”.  A 15 milliárd dolláros dilemma. Az Airbus főnöke szinte lebeszéli az amerikaiakat, ne is siessenek az új géppel.

Az iparág nagy kérdése továbbra is az, előrukkol-e az amerikai gyártó a B737/A320 gépcsaládok helyére lépő teljesen új konstrukcióval, amelynek alapvonalairól a Boeing-elnök már korábban tájékoztatta az elemzőket, bár néhány alapvető információ továbbra is kérdéses. Egy néhány napja tartott virtuális konferencián David Calhoun annyit mondott, a döntés nem tart már olyan nagyon soká, de a cég nem siet a program beindításával, és arra utalt, hogy a hajtóművek fejlődésének következő lépcsőfokára még éveket kell várni. Egyébként a három nagy gyártó közül a Rolls-Royce érdeklődött a projekt iránt, ami jelzi a brit gyártó óhaját, hogy visszatérjen a hajtóművek legnagyobb piacára.

A Teal csoport aligazgatója, az egyik legismertebb és leginkább tisztelt iparági elemző, Richard Aboulafia közben leszögezte: a Boeing számára az egyetlen út „befektetni a jövőbe”, ez eléggé egyértelmű állásfoglalás egy „clean-sheet”, teljesen új konstrukció mellett, amely azonban becslések szerint 15 milliárd dollárjába kerülne a mostani veszteségekből nehezen kilábaló gyártónak.

Viszont ennek fejében egy olyan gépet lehetne ajánlani a légitársaságoknak, amely – mint korábban jeleztük – nagy, akár 11 órányi hatótávot, ugyanakkor mégis kényelmesebb repülést kínál az utazóközönségnek, mint a most készülőben lévő nagy ellenfél, az Airbus XLR-je. Amely nagy sikert aratott előzetesen, ugyanakkor némi kétségek is kísérik az első példány már zajló összeszerelését. Magyarán vállalják-e a potenciális utazók a sokórás repülésekkel járó kényelmetlenségeket egy keskenytörzsű gép kabinjában, 3+3 üléses sorelrendezésben, beleértve az olyan érdekes részleteket, mint hogy mekkora lesz a tumultus a sokórás utak alatt – a toaletteknél.

A Boeing új típusát érdekesmód a szaksajtó egy része is az egyfolyosós kategória részeként emlegeti, pedig épp, hogy nem ez lesz a latolgatások többsége szerint a valószínű megoldás. Az egyik nemrég megjelent összefoglaló úgy véli, a jövendő Boeing-típus, a 797-es egy meg nem valósult egykori programig nyúlhat vissza: a DC-11-es az egykori Douglas majd a Boeingba beolvadt MDD terve volt egy olyan, a DC-10-esnél keskenyebb, de a DC-9/B737-esnél szélesebb törzsű gép, amelynek végig két folyosója lett volna, az economy-kabinjában 2+2+2-es üléselrendezésben. A 797-esről megjelent eddigi fantáziarajzok is ilyen kellemes elrendezést mutatnak, azzal a különbséggel, hogy a low-costok hosszútávú igényeire tekintettel, vagyis a több utas elhelyezése érdekében, a középső kettes ülést hármasra lehetne bővíteni. A kétfolyosós elrendezés mindenképp sok-sok előnnyel járna, nem csak útközben lenne kényelmesebb, de duplájára lehetne növelni a kézipoggyász-rekeszek mennyiségét és két folyosóval a ki- és beszállítás is sokkal gyorsabb lenne.

A gép az ebben a kategóriában még nem igazán uralkodó, de a 787-es révén már beérett technológiákat alkalmazna, vagyis kompozit-építést, elektronizált kondi-rendszert, a felületek mozgatásához elektrohidrosztatikus aktuárokat (köszönet a pontosításért Kővári Lászlónak), digitális repülésvezérlést, és a többi. Ezen túl gyanítható, hogy további finomításokat próbálnak mostantól egy „széria” MAX révén: az Alaska Airlines egyik új 737-ese átadás előtt hónapokig repül majd kísérleti gépként, amelyen egyfelől a meghajtás olcsóbb és környezetbarátabb megoldásait, másrészt más alrendszerek új változatát próbálja ki a Boeing – be nem vallottan, de talán már legalábbis részben nem is csak az újabb 737-esek, hanem a jövendő új típus kedvéért.

Kétségtelen, hogy az Airbus XLR-je, amely amúgy viszonylag olcsó megoldás az eddigi egyfolyosós Airbusok bázisán, elsősorban a tömeges utazások és a diszkontmodellben működő társaságok kiszolgálására készült. Ugyanakkor igen figyelemre méltó mondatokat mondott az európai gyártó főnöke, a kicsit többértelmű megfogalmazás szerint, ha a Boeing a MAX-ok pótlására készül az új típussal, akkor igazán nincs miért sietnie... Vagyis Guillaume Faury mintha szinte lebeszélné az amerikaiakat a 797-esről, jelezve, hogy nem is számít a két nagy közti konkurenciaharc kiéleződésére.