Brüsszeli anzix 4: nemzeti légterek, Európa a magasban

Belgiumi riportsorozatunk utolsó részében a téma a légtérszervezés, az irányítás. Egy a „megérdemeltnél" kisebb forgalmú repülőtér irányítótornyában zajlott a beszélgetés – miközben ugyanennek az országnak a magaslégtere már pokolian zsúfolt, a forgalmat London, Párizs, Amszterdam, Frankfurt és Zürich határozza meg. Ha itt rendben működnek a dolgok, akkor egész Európában nyugodtabb a forgalom lüktetése, ha itt valami zavar van, akkor azt az egész kontinens légiközlekedése megérzi. Nadine Meesen, a Belgocontrol kommunikációs tanácsadója elvezetett a vadonatúj CONAC 2 központba is, de az már az új idők jele, ahogy a magaslégtér irányítása történik Belgium és a környező országok felett is – de nem Belgiumból.

A Belgocontrol öt repülőtéren kezeli a forgalmat: Brüsszelen kívül négy regionális reptéren, úgymint Liege, Charleroi, Ostende és Antwerpen. Ezen kívül mi ellenőrizzük a belga légteret, de csak a 245-ös repülési szintig. A fölött a belga állam a légi irányítását a többnemzetiségű maastrichti Eurocontrol központnak delegálta, Hollandiában. Onnan ellenőrzik a Benelux országok és Nyugat-Németország magaslégterét. Természetesen a Belgocontrol csak a civil légteret ellenőrzi, ezen kívül a katonai légtereket a genti katonai központ irányítja, és természetesen létezik a nem ellenőrzött civil légtér.

Mennyire működik jól ez a rendszer, tehát hogy a nemzeti légtér fölött ott a nemzetközi ellenőrzésű, európai magaslégtér?

Ez a szisztéma nagyon jól működik. Nekünk inkább az a kérésünk, hogy legyen szorosabb az együttműködés a polgári és a katonai irányítás között. Ha a megfelelő kapacitással akarunk dolgozni és direkt útvonalakat szeretnénk ajánlani a forgalomnak, akkor a katonai és a polgári rész sokkal jobban kell, hogy kooperáljon. Ez pedig megintcsak politikai döntést igényel, reméljük, mihamarabb megvalósul ez a szorosabb együttműködés.

Annak érzik az előnyeit, hogy a magaslégtéri irányítás lefedi az egész Benelux térséget és Németország nyugati részét?

Igen, a ez a fajta összjáték nagyon fontos. Európában vagyunk, a légtér nagyon fragmentált: a határok között irányítunk, ami nem esik mindig egybe a légiforgalom igényeivel. Azt hiszem, az Európai Bizottság nagyon jó projekteket indított ezügyben. A Belgocontrol illetve a belga állam része a Funkcionális Légtérblokk projektnek, ami hat országra terjed ki, a három Benelux államra, Belgiumra, Hollandiára és Luxemburgra, azon kívül Németországra, Franciaországra és Svájcra, ami egyben a maastrichtival együtt hét légiforgalmi szolgáltatót jelent. Hat ország, hét szolgáltató, nomeg a katonaság természetesen.

De ha ez annyit jelent, hogy megmarad mindegyik helyi irányító központ, akkor viszont mi az új ebben a rendszerben?

Az, ahogy az új rendszerben ezek a központok együtt dolgoznak. Korábban mindenki a maga kisebb légterével foglalkozott, de hogy megfelelően szervezzük az áramlást, a valóságos forgalmi igényeknek megfelelően, hogy feloldjuk a szűkületeket és hogy közvetlen útvonalakat alkossunk, ehhez jobb, ha nagyobb léptékben látunk és együttműködünk. Ezt tesszük most is, ez nem mindig könnyű, mert az országok változatlanul léteznek, mindenki védi a maga nemzeti légterét, a maga érdekeit, de azt hiszem, lassan változik a mentalitás. Végeztünk már próbákat, szimulációkat ezügyben, és megvannak az együttműködés előnyei. Számos éve zajlik ez az együttműködés, de 2012 igen fontos év lesz, mert a hat ország közlekedési miniszterei és katonai vezetői aláírták 2010-ben a FAB EC (Functional Airspace Block Europe Central), vagyis a központi európai funkcionális légtérblokkról a megállapodást (nem összetévesztendő a közép-európaival, az a FAB CE – a szerk). Ezt most a parlamentek kell, hogy ratifikálják, ami Svájcban és Luxemburgban már megtörtént, és meg kell, hogy történjen ez év végéig a többi államban is. Ez annyit jelent, hogy 2012 decemberétől létezni kezd a Funkcionális Légtérblokk.

Ez a belga illetve a FABEC által kezelt légtér egyben mintha Európa egyik legzsúfoltabb része lenne, igazi „bottleneck” a légiközlekedésben…

Igen, mi kell, hogy ellenőrizzük az egyik legösszetettebb légteret Európában. Ezt az Eurocontrol is elismeri. A légi útvonalak kereszteződésében vagyunk észak-déli és kelet-nyugati irányokon egyaránt. Nagyon nagy a forgalom, és az is növeli a feladat komplexitását, hogy igen nagy repülőterekkel vagyunk körbevéve, mint London Heathrow, Amszterdam Schiphol, a Charles de Gaulle Párizsban, Zürich, Frankfurt, és persze maga Brüsszel is. Sok gép, amely érinti a légterünket, egyben a nagy repterek egyike felé végez megközelítést, ami nagyon nagy munkaterhelést okoz az irányítókon, de ők nagyon jó munkát végeznek.

Gondolja, hogy ha Európa túljut a jelenlegi gazdasági nehézségeken, és a légiközlekedés is dinamikusabban nő, elégséges lesz ez a rendszer a kezelésére ebben a zsúfolt légtérben?

Nos, azt hiszen a SESAR program és a funkcionális légtérblokk programja mind arról szól, hogy majdan a megnövekedett forgalmat kezelni tudjuk. De egyelőre azzal kell foglalkoznunk, ami most adott helyzetként, például a brüsszeli reptér márciusi adatai egyelőre az 1993-as szintet mutatják...

A látogatók páholyából nézhettük egy ideig a 2010-ben átadott új nemzeti irányítóközpont, a CANAC-2 életét: egy nagy teremben, inkább csarnokban, négy szemre is szép ovális szektor, az egyik az ország keleti, a másik a nyugati légterét ellenőrzi, a harmadik az approach, a negyedik a tartalék.

A technika a jelek szerint a földön és a levegőben is adott, vagy alakulóban van ahhoz, hogy a töredezett, az államhatárok által megszabott légterek fölött alakuljon az igazi egységes európai légtér, a Single European Sky, SES. De a nemzeti központok megtartása azért eléggé elgondolkodtató.

Riportsorozatunk előző részeiben is érzékelhető volt, hogy ezekben a hónapokban, években, akár a válságkezelés, akár a Magyarországgal való viszony kérdése mögött, ott rejlik a nagy dilemma, ami feltehetően az Unió történelmében még sosem volt ennyire éles: vajon sikerül-e az egész kontinenst érintő ügyekről a nemzeti érdekeken felülemelkedve, az egész kontinens jövővője szerint dönteni. A funkcionális légtérblokkok működése, Európa légiközlekedésének, légiforgalmának alakulása gyaníthatóan érdekes és fontos indikátora lesz ennek.