CEE FUTURAIL 2014: napirenden a vasúti árufuvarozás égető kérdései
Az esemény a magyarországi reprezentatív szakmai érdekképviseleti szervezet, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület szervezésében valósult meg. Házigazdái a GYSEV Cargo Zrt. és a Rail Cargo Hungaria Zrt. voltak, szakmai partnerei pedig a The Community of European Railway and Infrastructure Companies (CER) és az International Union of Railways (UIC). Az eseményen a szervezők elmondták: olyan sikeres konferenciát sikerült megvalósítani, amely újfajta együttműködést eredményezhet a régió szereplői között. A konferenciát jövőre is megtartják.
|
Össze kell fogni – Elérkezett az idő, hogy végre mindenki nyíltan beszéljen a vasutat érintő kérdésekről, problémákról, így azokra közös megoldások születhetnek. A hatékonyságnövelés mellett kiemelkedően fontos az ügyfelek tekintetében egymás működési környezetének ismerete, így a vasúti árufuvarozást nehezítő tényezők könnyebben feltárhatóvá, ezáltal könnyebben megoldhatóvá válhatnak. A CEE FUTURAIL konferencia bebizonyította, hogy szükség van a vasutak erősebb nemzetközi képviseletére a közúti lobbival szemben, és ebben kizárólag az vezethet eredményre, ha Európa országai nem elszigetelve, hanem egymással karöltve vesznek részt benne – mondta Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria elnök-vezérigazgatója. A szakember külön üdvözölte a CER és az UIC jelenlétét a konferencián, ami egyértelmű jelzése annak, hogy a jövőben a vasútvállalatok bevonása jelentősebb szerepet kap a brüsszeli érdekképviseletben. |
A FUTURAIL házigazdája, a HUNGRAIL ügyvezető elnöke, Mosóczi László elmondta: olyan problémákkal foglalkoztak a régió tíz országának legjelentősebb vasúti árufuvarozó vállalatainak tolmácsolásában, amelyek megoldására uniós szinten vár a szakma megoldást. A HUNGRAIL ehhez partnerséget ajánlott. Felvállalta, hogy CEE FUTURAIL szakmai tapasztalatait szerkesztett formában fogja eljuttatni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is, hogy a vasúti árufuvarozás legégetőbb kérdéseire szakmailag megalapozott válaszok születhessenek. Az eseményen szintén résztvevő CER és UIC szervezetektől kért segítséget az egységes álláspont képviseletéhez és az érdemi megoldások kereséséhez. Ennek egyik legfontosabb első állomása lehet az UIC igazgatójának, Jean-Pierre Loubinoux-nak a bejelentése: 2015. január 1-jétől az UIC-n belül, igazgatói minőségben, a HUNGRAIL munkatársa, Kopp Miklós fogja össze a kelet-közép-európai régiót érintő kérdéseket.
Becsey Zsolt, közlekedésért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az újfajta kezdeményezést a régió vasúti szereplői között, az pedig szerinte külön megtiszteltetés a hazai közlekedési szakma számára, hogy mindez Budapesten valósulhatott meg. A kormányzati szándék – csakúgy, mint a vasutak közötti együttműködés – arra irányul, hogy célzott fejlesztésekkel a lényeges különbségek Kelet és Nyugat között idővel eltűnjenek és a kelet-közép-európai vasúti piac hozzáadott értéket képviseljen az európai vasúti életben.
Oliver Onidi, a DG MOVE European Mobility Network igazgatója, a CEE FUTURAIL 2014 nemzetközi fővédnökeként videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: az uniós jogszabálycsomagok újfajta együttműködésre késztetik a tagországokat. Hangsúlyozta, időszerű volt már egy ilyen konferencia megszervezése, hiszen a vasútpolitika terén is változások várhatóak a jövőben, azok implementálására szakmai szempontok szerint is fel kell készülni. Nem mindegy, milyen mennyiségű és minőségű áru halad át Európán; a helyes és jól irányzott fejlesztések egyértelműen szolgálhatják a vasúti árufuvarozási szektor versenyképességének növelését, nem utolsó sorban pedig költségmegtakarításokat is eredményezhetnek. Az árufuvarozási korridorok kapcsán beszélni kell arról, hogy a már jelenleg is működő struktúrák tekintetében mit lehet tenni a szolgáltatások integrálásáért, hogy a szektor miként használja ki a legoptimálisabban a finanszírozási lehetőségeket, hogy a korridorok működése miként segítheti a kontinens interoperábilis hálózatát. Lényeges, hogy a tagországok már előre egyeztetett szakmai projekteket valósítsanak meg, ezáltal a pénzügyi innovatív struktúra mellett, a tevékenységet támogató infrastruktúra is létrejöhet.
|
Keresni kell az együttműködési lehetőségeket – Fontos és összetett feladat a beruházásokkal kapcsolatban a vasút vonzóbbá tétele, ugyanis ezen a területen a megtérülés ideje jelentősen hosszabb és ez nem kedvez a tőke beáramlásának. Beszélni kell az infrastruktúra kérdéseiről is: összehangolásra lenne szükség az uniós támogatások felhasználásának tekintetében is – vélekedett Schöberl Péter, a GYSEV Cargo ügyfélkapcsolati vezetője. A nemzetközi vasúti lobbi erősítésének lehetőségét a szakember a lobbijogászok bevonásában látja, így megvalósulhatna a vasúti szektor szereplőinek új alapokra helyezett együttműködése. Az azonban már most is látszik, hogy a vasúti árufuvarozói szakma keresi az együttműködési lehetőségeket, ami hosszú távon piaci fellendülést eredményezhet. |
– Öröm látni a CEE FUTURAIL kereteiben megvalósuló kezdeményezést – ezt már Libor Lochman, a CER ügyvezető igazgatója mondta. Beszédében megköszönte a résztvevőknek azt a nyíltságot, amellyel mindennapi problémáikat a közönség elé tárták, ebben az együttműködésben látja ugyanis annak a zálogát, hogy megvalósulhasson a „közös gondolkodás” a piaci résztvevők között és a hatékonyabb érdekképviselet is – uniós szinten. – Érdemes megfigyelni az EU-15-ök és az újonnan csatlakozó országok közötti különbségeket; míg a minőség és a kapacitás szempontjából stabilizálódás, illetve némi emelkedés figyelhető meg a régi tagállamoknál – a beruházások harmincöt százaléka a vasútra koncentrál –, addig ugyanez a tendencia nem érvényes az újonnan csatlakozó államokra – mindösszesen tizenöt százalék a vasút része a fejlesztésekből. Amíg a különbség ennyire jelentős marad, nem lehet minőségi szolgáltatást nyújtani nemzetközi viszonylatban és tovább nő a szakadék Nyugat és Kelet között. Égetőek az infrastrukturális fejlesztések is, nélkülük Kelet-Európa bekapcsolása Európa vasúti vérkeringésébe lehetetlen. A kontinens és Ázsia közt prognosztizált forgalomnövekedés ellátásához kapacitásnövelés is szükséges lenne, ebben a kérdésben pedig nem elhanyagolható az állam feladatköre sem – jegyezte meg.
A szakember záró gondolatai közt kiemelte: Európában kell gondolkodni a vasút tekintetében is, az egységes működést segítő intézkedések és szabályzások, a kiszámítható feltételek nyomán 10–15 éven belül elérhető lenne a valóban határok nélküli, versenyképes európai vasút.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
