atr

Sorra jelenti be az európai repülőgépgyártó a megrendeléseket. A távolban feltűnik még az Embraer és az ATR, a Boeing viszont sehol…

A Boeing termelési korlátai miatt a légitársaságok képtelenek beszerezni a növekvő légiutas-forgalom kezeléséhez szükséges új repülőgépeket, a kereslet nő, miközben kapacitásszűkében lesznek, a folyamat végkicsengése pedig: a repjegyek ára nőni fog.

Az EVO hasonlít a mai ATR-hez, a brazil újdonság az E-jetek törzsét egyenes szárnnyal kombinálja, légcsavaros gázturbinákkal a farokrészen.

Eddig az anyavállalat nem díjazta a nagyobb változatot, most azonban erősebbek a gazdaságossági és környezeti követelmények, és fenyeget a brazil konkurencia is.

Kellenek a gazdaságos regionális turbopropok, a rusztikus körülmények között dolgozó gépek. Lassabb és kisebb a konkurenciánál, mégis a Q400-as gyártása állt le, nem a francia-olasz típusé.

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló október 21-étől 27-éig.

Három A319-es növeli az Iran Air flottáját, amelyeket egy éve szerzett be Irán, de hogy közelebbről milyen forrásból, az a híradásokból egyelőre nem derül ki.

Versenyezni kell a jetekkel, de egyik cég sem siet. Kilencven személyes hibrid-elektromos ATR? A Leonardo meggyőzte az Airbust?

Neózás vagy új típus? Vita az anyacégek között: az Airbus szerint ráér a százszemélyes ATR. Támadás a Bombardier ellen.

Nem elég gépeket venni, javitani kell az üzemeltetési hátteret. Nem szorulnak kelet-európai tankolásra az iráni járatoknak.

Regionális piacvezetők: Embraer, ATR. Trónkövetelők gyengesége. Több gép Ázsiában, kevesebb Európában és Észak-Amerikában.

Hatalmasat nőtt az egyfolyosós Airbusok és Boeingok száma, a 787-es belépett az első tízbe, az A340-es kiesett a toplistáról.

A Boeing–Airbus párbaj számai, többféleképp. A trónkövetelők nem voltak sikeresek. Opciókkal együtt 1223 gép talált gazdára.

Megroggyant és eladó a Bombardier utasszállító részlege? A CSeries a földön nyeli a pénzt, a Lear 85 késik, a Q400-ast mégsem gyártják majd Oroszországban.