A főváros már huszonegyedik alkalommal, ám ezúttal rendhagyó módon csatlakozik 2020. szeptember 16. és 22. között az Európai Mobilitási Héthez.
A Budapesti Közlekedési Központ Békásmegyer nyugati részén a III. kerületen belüli kapcsolatok bővítése és a kiszámíthatóbb közlekedés érdekében a hálózat fejlesztését tervezi.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások idején kialakult utazási szokásokhoz igazodó, a dolgozók igényeit kiszolgáló új rendkívüli tömegközlekedési menetrend azonnali bevezetését javasolja a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója. Ettől függetlenül április hatodikától a BKK a tanszüneti menetrendet vezeti be.
Március 19-étől, csütörtöktől a járványveszély elmúltáig bezárnak a BKK ügyfélközpontjai, amelyek forgalma az elmúlt napokban minimálisra csökkent. A tizennégy fővárosi értékesítési pont kiesésével jegyek, bérletek továbbra is megvásárolhatók mintegy 370 automatából, kilenc továbbra is nyitva tartó pénztárban; vonaljegyet, gyűjtőjegyet pedig számos viszonteladónál is lehet venni – az értékesítési pontok megtalálhatók a BKK térképes pontkereső felületén.
Négy évvel ezelőtt, 2010. október 27-én „általános fölháborodásra” egy frissdiplomás, „mindössze” 24 éves fiatalembert, Vitézy Dávidot nevezett ki Tarlós István Budapest főpolgármesterének javaslatára a fővárosi közgyűlés egy újonnan megalakítandó vállalat, a Budapesti Közlekedési Központ élére. Most úgy tűnik, eddig tartott a „tündöklés”. A bukás és annak esetleges megtörténte még kérdéses persze, ám a „helyzet” (talán) alkalmas arra, hogy visszatekintsünk, mit kapott Budapest a „rómaitól”. Összeállításunk saját archívumunk alapján készült.
Az origo szerint igen: ha Tarlós István nyer ősszel, akkor azért, ha meg leváltják, akkor azért lesz vége Vitézy Dávid karrierjének a Budapesti Közlekedési Központ élén.
