Pátrától a görög–bolgár határon fekvő Promahonaszig, körülbelül hétszáz kilométernyi vágányzaton emelik a pályasebességet 160, illetve 200 kilométer per órára.
Kilenc magyar, fenntartható, biztonságos és intelligens közlekedési infrastruktúrák kiépítését célzó kezdeményezést támogat Brüsszel.
A tiszacsernyői és kisdobrai intermodális terminálkomplexum uniós támogatásokból kaphat pénzügyi injekciókat a fejlődéshez.
A kezdeményezés célja a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) zajló közúti, tengeri, belvízi és légi közlekedés elősegítése – a vasút viszont egy centet sem kap belőle.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 41,2 milliárd euró hitelt nyújt az ország vasúti infrastruktúrájának újjáépítéséhez.
A CPK részét jelentő beruházás engedélyeinek megszerzését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül finanszírozhatják.
Négy különböző vasúti projekt kap CEF-támogatást, összesen 758 millió euró értékben.
Magyaroszág vasúti fejlesztésre a záhonyi átrakókörzetben és a Debrecen–Nyíregyháza vonalszakasz újjáépítésére kapott pénzt. De jut közúti, légi és vízi fejlesztésekre is.
Az ukránok megállapodtak az Európai Bizottsággal, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül jutnak forrásokhoz.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a CEF2 hétmilliárd eurós keretösszegű közlekedésfejlesztési felhívására január közepéig nyújthatnak be pályázatokat a tagállamok.
Megkezdődött a Budapest–Varsó nagysebességű vasút előkészítésének folytatására szóló feltételes közbeszerzési eljárás.
Magyarország két nemzetközi jelentőségű vasúti hálózatbővítés előkészítésének folytatásához kér összesen 2,8 milliárd forint támogatást.
Első körben százharmincegy villamos mozdonyba szerelik az ETCS vonatbefolyásoló rendszer fedélzeti egységét a Cseh Vasutak.
Az első nagysebességű vasútvonal építése már akár 2025-ben is megkezdődhet. Vasúti infrastruktúra-fejlesztésekre pedig 37 milliárdos hitel az Európai Befektetési Banktól.
