Varsói gyorsvasút: már keresik a környezetvédelmi munkarészek kidolgozóit
Megkezdődött a Budapest–Varsó nagysebességű vasút előkészítésének folytatására szóló feltételes közbeszerzési eljárás.
A környezetvédelmi tanulmány többek között részletes talajtani, vízrajzi, élővilággal, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos felmérések alapján pontosítja a magyarországi szakasz nyomvonalát. A visegrádi országok fővárosai között a tervek szerint a következő évtizedben kiépülő összeköttetés egy bécsi ággal a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba is bekapcsolja majd a térséget.
Az újonnan kiépítendő vasúti pálya a jelenlegi elképzelések alapján
- Kelenföldtől nyugatra indulna
- a Vértest délről megkerülve,
- leágazással Székesfehérvár felé.
A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot. A vonatok egyes szakaszokon 250–320 kilométer/órával haladhatnának. A nagysebességű vasútvonalon az osztrák és szlovák fővárosba kevesebb mint két óra, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni. A járatok öt és fél óra alatt tennék meg az utat Budapesttől Varsóig.
A tervezett nagysebességű vasútvonal a legforgalmasabb hazai közlekedési tengelyben helyezkedik el. A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. Már kapacitásai határán van a jelentős részben a nemzetközi tranzitforgalmat kiszolgáló M1 autópálya és a Budapest–Hegyeshalom–Rajka vasútvonal is. A nagysebességű vasút nagyszámú légi és közúti utazást kiváltva járul hozzá az európai közlekedés zöldítéséhez. A beruházás nyomán felszabaduló kapacitásoknak köszönhetően több személyszállító és több tehervonat közlekedhet a már meglévő hálózaton is. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól.
Az előzetes kalkuláció szerint a gyorsvasúti járatokon évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban. A pályát a belföldi intercityk is használhatnák, például a Balaton felé vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél.
A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és a turizmus élénkülésében megtérülnének.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megindította a magyarországi szakasz környezeti hatástanulmányának elkészítésére és környezetvédelmi engedélyének megszerzésére irányuló feltételes közbeszerzési eljárást. Az ajánlattételi határidő 2021. október 28., sikeres eljárás esetén a tervezési szerződést jövő tavaszig megköthetik. A környezetvédelmi engedély legkorábban 2023 végén, 2024 elején állhat rendelkezésre.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium idén nyáron nyert el támogatást a Budapest–Varsó nagysebességű vasút hazai szakasza környezetvédelmi munkarészeinek elvégzéséhez. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alap az elszámolható költségek nyolcvanöt százalékával, mintegy kétmilliárd forinttal járul hozzá az előkészítés folytatásához. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták. A szakminisztérium már dolgozik a hazai nagysebességű vasút jogi és műszaki szabályozási hátterének kidolgozásához szükséges források előteremtésén is. A kapcsolódó közbeszerzési eljárás előkészítését szintén a NIF végzi.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
