gazdasági vasút

Egy bő évszázaddal korábban minden velük kezdődött: a lóüzemű kisvasutak kiépítése, használata teljesen logikus, indokolt lépés volt – egy ideig. Múltidéző eddig még nem publikált, hangulatos fotókkal.

Több szerelvényre való kisvasúti teherkocsi ácsorog Baranyában a szabad ég alatt, ahol nem várnánk.

Valaha a szövetkezeti vasutak keresztül-kasul behálózták a Dél-Alföldet, Békés megyét különösen. Az egyik viharsarki üzem története elevenedik meg ezúttal múltidéző rovatunkban.

Gőzösöket és dízeleket egyaránt javítottak benne: a Dombóvár környéki kisvasút központja volt. De utolérte a vég, mint mindent: az utolsó személyvonat 1979. december 31-én ment el. De úgy tűnt, hamar föltámadhat, „örökre”: az úttörővasút végül négy évet élt. A pályának is már csak a helye van meg.

Egyszer csak „kinőtt a földből” Dombóvár környékén a GV. Élt, virágzott, majd meghalt. A hőskorra pillantunk vissza, íme emlékírásunk első része.

A Balatonfenyvesi GV hálózatán közlekedett az év első fotósvonata.

Kisvasúti napra Balatonfenyves és a Berek is várta az embereket.

Az Alföld egyik leglátványosabb természeti eseményéhez, a daruvonulás megtekintésére összegyűlt vendégeknek szervezett különvonatot a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány.

Nem is tudom, hogy miért, de valahogy nagyon bele tudom élni magamat az 1930-as évek világába. Nemrégiben kaptam egy DVD-t egy alföldi vasútállomás életéről...

A nagyvasúténál enyhébb, de a biztonságot garantáló szabályozás várható.

A Kárpát-medencei kisvasutak XVIII. találkozójának a Zsuzsivasút adott otthont.