A huszonkét kilométeres egyvágányú, villamosított pálya a niši Ranžirna teherpályaudvartól vezet majd Sićevóig, várhatóan 2027-től.
Ennyit fektettek be a vasúti infrastruktúra fejlesztésébe a lengyelek az elmúlt húsz évben. Van is látszata.
A beruházó és a kivitelezők szerint már decemberben megindulhat a rendszeres vasúti forgalom Belgrád és Szabadka között, mindössze hetvenperces menetidővel.
Mindeközben a Luka Koper forgalmi rekorddal zárta 2023-at, a minap pedig új kamionterminált adtak a kikötőben.
A pálya az ukrán határ közelében fekvő Rosztov-na-Donutól vezet majd az oroszok által 2014-ben elfoglalt félszigetig.
Az ország északi részén futó, 1839 kilométeresre tervezett korridor 1337 kilométernyi szakaszán november elsejétől haladhatnak végig a tehervonatok.
Kiadták az Olaszország és Franciaország között összeköttetést teremtő, az európai mediterrán korridorhoz tartozó Torinó–Lyon vasút olasz oldalán lévő bázisalagút kivitelezési engedélyét a munkálatokat végző konzorciumnak.
A Sziszek-Caprag és Petrinja közötti tízkilométeres szakaszon közel harminc éve állt le a forgalom.
A lengyel CPK és az Ukrán Vasutak (UZ) egy új, személy- és teherszállításra egyaránt használni tervezett, nagysebességű vasúti pálya fejlesztéséről egyezett meg, mely egyben a leggyorsabb vasúti útvonal is lesz a két ország között.
A vegyipari óriás BASF és a legnagyobb belga intermodális terminál Combinant az Infrabel támogatásával akarja megkönnyíteni az Antwerpen–Bruges kikötőben található telephelyeik vasúti elérését.
A Ring Mérnöki Iroda 1,2 milliárd forintért készítheti el a Zalaegerszeg és Rédics közötti pálya megújításának terveit.
Földön, vízen, levegőben: összefoglaló június 1-jétől június 7-éig.
Az 1920-as békeszerződéssel súlyos, visszafordíthatatlan területi és gazdasági veszteségeket szenvedett el Magyarország. A vasút sem volt kivétel.
