Drónozás Európában, 5. rész: nyilvántartás, biztosítás, bírság

iho/repülés   ·   2021.03.28. 12:00
IMG_0090rs

Folytatjuk a Közlekedéstudományi Intézet Légiközlekedési Kutatóközpontja szakértői, Dr. Pusztai Máté és Dr. Sándor Zsolt cikksorozatát.

Cikksorozatunk előző részében a kockázatelemzéssel foglalkoztunk, most lássunk részletesen további fontos feltételeket – és lássuk a szabálysértés lehetséges következményeit.

A nyilvántartásba vétel kötelezettségei

Az Európai Unió a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletében (továbbiakban Végrehajtási Rendelet) – szemben az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatával – az üzembentartók nyilvántartására helyezett nagyobb hangsúlyt, míg a pilóta nélküli légijármű-rendszerek tekintetében csak a legnagyobb kockázatot jelentő engedélyköteles (certified) drónokra írt elő nyilvántartásba vételi kötelezettséget. Az unió által kötelezően előírt eszköz-nyilvántartás (a pilóta nélküli légijármű-rendszerek, azaz UAS-ok nyilvántartásának közkeletű elnevezése) egy szabályozási minimum tehát, amitől szigorúbb szabályozás (értsd tágabb eszköz-nyilvántartás) irányába eltérhetnek a tagállamok.

A magyar jogalkotó élt is azzal a lehetőségével, hogy a közbiztonságra való hivatkozással a Végrehajtási Rendelet 14. cikkében szereplő nyilvántartásba vételi kötelezettséget kiterjesztette, így az minden üzembentartóra és a pilóta nélküli játék légijármű kivételével valamennyi pilóta nélküli légijármű-rendszerre vonatkozik.

Hasonlóan a gépjárművekhez, a drónoknál is minden drónnak van üzembentartója. Ez megegyezhet a tulajdonossal, de akár eltérő személy is lehet, sőt akár jogi személy is betöltheti ezt a funkciót. Az üzembentartó az, aki felelős lesz a drónnal végzett összes műveletért (repülésért).

A hatályos hazai jogszabályok értelmében magát a drónt és annak üzembentartóját is hatósági nyilvántartásba kell venni. Ez egy kérelemre induló hatósági eljárás, amelyhez a kitöltendő adatlapok a légiközlekedési hatóság honlapján érhetők el. A kérelem benyújtható elektronikusan e-Papíron vagy hivatali kapun keresztül, postai úton vagy személyesen a hatóság ügyfélszolgálatán.

A nyilvántartásba vételi eljárás üzembentartónként és eszközönként 2000 forint, amely megfizethető banki átutalással vagy személyesen készpénzzel a hatóság ügyfélszolgálatán.

A nyilvántartásba vételről szóló határozat az üzembentartók esetén tartalmazza az UAS-üzembentartó nyilvántartási számát, míg az eszköz esetén annak nyilvántartási jelét.

Mind a nyilvántartási számot, mind a nyilvántartási jelet fel kell tüntetni a művelet elvégzése során használt drónon, és az eszköz csak akkor használható, ha szerepel rajta ez a két adat – kivéve a pilóta nélküli játék légijárműveket, természetesen. Lényeges, hogy az így elhelyezett azonosítók olvashatók legyenek külön segédeszköz nélkül, amikor az eszköz a földön van. Amennyiben az eszköz mérete vagy annak kialakítása nem teszi lehetővé, hogy ilyen adatokat feltüntessenek rajta, akkor lehetőség van az akkumulátorrekeszben is elhelyezni ezen azonosító adatokat, ha ez járható út.

A pilóta nélküli játék légijárművet nem kell regisztrálni. Ehhez a minősítéshez azonban az kell, hogy az alábbi négy tulajdonság mindegyike, együttesen teljesüljön:

  • az eszközt 14 éven aluli gyermekek számára gyártották,
  • az eszköz kevesebb, mint 120 gramm maximális felszállótömegű,
  • nincs felszerelve kép és/vagy hang rögzítésére alkalmas berendezéssel (kamera, mikrofon, stb.), és
  • nem képes a távpilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni.

Ha a fenti négy tulajdonság bármelyike nem teljesül, akkor az eszközt kötelezően nyilvántartásba kell venni.

További fontos kitétel, hogy a maximális felszállótömegtől függetlenül, ha egy eszköz rendelkezik kép- és/vagy hangrögzítésre alkalmas berendezéssel, akkor azt nyilvántartásba kell venni.

(fotók: Sörös Attila)

Bár a magyar nyilvántartási rendszer igen szigorúnak mondható, nem példa nélküli. Az Európai Unióban Franciaország is igen széleskörű regisztrációs kötelezettséget vezetett be, és ha az Unió határain túlra tekintünk, akkor az észak-amerikai kontinens országaiban (Egyesült Államok, Kanada) és Ausztráliában is a Végrehajtási Rendelethez képest hangsúlyosabb eszköznyilvántartással találkozhatunk.

Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a drónok immáron külön piacfelügyeleti szabályok és hatóság alá tartoznak, a termékek biztonsága és nyomon követése szempontjából még hasznosnak is tekinthető az eszköznyilvántartás, amely – és ebben viszont Magyarország éppen az engedékenységével lóg ki a sorból – időbeli korlátozás nélkül veszi nyilvántartásba a drónokat.

Biztosítási kötelezettségek

Tekintettel arra, hogy a drónok olyan légijárművek, amelyek jelentős sérülést tudnak okozni, így nem elegendő minimalizálni a használatukkal összefüggő kockázatot, hanem további intézkedésekkel kell garantálni azt, hogy egy esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen esemény során másnak okozott károk meg legyenek térítve. Ezt biztosítja a kötelező felelősségbiztosítás, amelynek alapvető célja, hogy a biztosító helyettünk, az általunk másoknak okozott károkat téríti meg, abban az esetben, ha a szabályok betartása mellett használtuk a drónunkat. Fontos, hogy a felelőségbiztosítás csak akkor biztosít fedezetet, ha a drónok alkalmazása a szabályoknak megfelelően történik (van a művelethez megfelelő távpilóta, aki rendelkezik a szükséges jogosításokkal, a környezeti körülmények lehetővé teszik a művelet elvégzését, stb.). Például ha egy káresemény olyan műveleti körülmények esetén következett be, amelyben fel se szállhatott volna a drón (pl. látótávolság nem elegendő, vagy a szél/csapadék mértéke nagyobb, mint a felhasznált drónra vonatkozó gyártói korlátozás), akkor a biztosító nem köteles megtéríteni a bekövetkezett kárt, és ilyen esetben az üzembentartó viseli az anyagi felelősséget.

A különböző tagállamokban eltérők lehetnek a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó feltételek, így külföldi drónhasználat esetén érdemes előzetesen tájékozódni a helyi szabályokról.

A magyar szabályozás igen bonyolult, ami abból adódik, hogy a 39/2001. (III.5.) Korm. rendelet és a 785/2004/EK rendelet egyaránt alkalmazandó, azonban azt, hogy a két jogszabály közül éppen melyik irányadó a fedezeti összeghatárok tekintetében, két tényezőtől függ:

  • az egyik a drónhasználat célja, mely lehet szabadidős (hobbicélú felhasználás, mely során a felhasználó az eszközt egyéni kedvtelési célból használja), és kereskedelmi célú (mely során ellenszolgáltatásért cserébe végez szolgáltatást a drónnal, pld. ipari térképészet, mezőgazdasági tevékenység, esküvői filmezés, stb.);
  • a másik pedig a felhasznált drón maximális felszállótömege.

A hatályos jogszabályok értelmében a rekreációs (azaz nem kereskedelmi) tevékenységet végző üzembentartóknak a 250 gramm vagy annál nagyobb felszálló tömegű drónok esetében kötelező felelősségbiztosítást kötni a drónra. A jogszabály értelmében a felelősségbiztosításnak ki kell terjedni a drón műveletben részt nem vevő, kívülálló személyeknek okozott károkra. A fenti kormányrendelet azonban csak a 20 kilogrammnál kisebb felszállótömegű, hobbi célra használt drónokra irányadó.

Abban az esetben, ha a drónt kereskedelmi tevékenység keretében reptetik, vagy a legnagyobb felszálló tömege legalább 20 kilogramm, úgy a 785/2004/EK rendelet szabályai lesznek irányadók a harmadik személyeknek okozott károk tekintetében. Ez azt jelenti, hogy kereskedelmi célú felhasználás esetén a 250 grammnál kisebb maximális felszállótömegű drónokra is kell felelősségbiztosítást kötni.

Az alábbi táblázat ismerteti, hogy a drón maximális felszállótömege alapján mekkora fedezetet kell biztosítani a biztosító társaságnak arra az esetre, ha a távpilóta a drónnal valakinek kárt okoz (ezt nevezzük biztosítási eseménynek), és összesen mekkora fedezetet kell biztosítani egy, a szerződésben meghatározott biztosítási időszakra.

A pilóta nélküli légijárművekre kötelező harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősség-biztosításának szabályai

Az SDR jelentése Különleges Elszámolási Jog (Special Drawing Right), ami egy, a légiiparban igen elterjedt fizetési „mértékegység”. 1 SDR nagyjából 420 forintnak felel meg (napi árfolyamtól függ), azaz nagyságrendileg 320 millió forintos fedezettel kell rendelkezni az ellenszolgáltatásért végzett drónos műveletek esetében.

Ezért nagyon fontos vásárlás előtt mindig tájékozódni a beszerezni kívánt drón legnagyobb felszálló tömegéről, és ennek megfelelően megkötni felelősségbiztosítást. Ahogy a fenti táblázat is mutatja, komoly anyagi következményei vannak a nagyobb felszállótömegnek.

Ugyanakkor javasoljuk, hogy a drón vásárlása előtt mindenki alaposan tanulmányozza az egyes biztosító társaságok ajánlatait és egyéb szerződési feltételeit. Ezekből tudható meg, hogy mely esetekre zárja ki a felelősségét a biztosító, és azt, hogy amennyiben valakinek kárt okoz a drón, akkor melyek a káresemény bejelentésének szabályai.

Az üzembentartó a nyilvántartásba vételkor köteles a biztosítási kötvényszámot megadni, és aki a drónt repteti, mindig tartsa magánál a biztosítási kötvényt.

Lényeges tudni azt is, hogy amennyiben egy drónra nem kötelező a felelősségbiztosítás megkötése, attól a felhasználó (távpilóta és/vagy üzembentartó) anyagi felelősséggel tartozik az általa okozott károkért. Biztosítás hiányában ilyenkor saját maga kell, hogy helyt álljon az okozott károkért.

A drónokra kizárólag harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítás megkötését írja elő a jogszabály, így a drónban bekövetkezett kár, illetve a reptetésben résztvevő személyek, a távpilóta és a légtérfigyelésben segédkező személyek – ha vannak ilyenek – sérülése esetén ez a biztosítási forma nem biztosít kártérítési lehetőséget. A drónban bekövetkező, az üzemeltető személyzetet ért kár megtérítése érdekében további biztosítás megkötése javasolt, de nem kötelező.

Szabályok be nem tartása: jön a bírság!

Aki a nyilvántartásba-vételi kötelezettségnek vagy a kötelező felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó feltételeknek nem tesz eleget, és úgy használja a drónt, megsérti a drónok üzemeltetésére vonatkozó szabályokat. Emiatt a légiközlekedési hatóság úgynevezett légiközlekedési bírságot szabhat ki, amely akár a 100 millió forintot is elérheti. Ilyen esetekben az üzembentartó vonható felelősségre, ha a kiléte megállapítható egy ilyen eljárás során.

Ezen kellemetlenségek elkerülése érdekében is erősen ajánlott nyilvántartásba vetetni az eszközt és annak üzembentartóját, valamint megkötni a szükséges felelősségbiztosítást.

(Folytatjuk)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek