Évzáró kérdések a jövő évről: lesznek-e repülőnapok?

Sármási Zoltán   ·   2016.12.27. 11:15
cim

Nem először adunk teret, mint azt ő maga is említi, Sármási Zoltán gondolatainak, amelyek saját weboldalán jelennek meg, de nagyon sokak kérdéseit idézi, és persze nem is egyszerűen repülőnapokról, népünnepélyekről van szó, hanem inkább úgy általában a magyar aviatika állapotáról és kapcsolatáról az emberekkel.

Aki ebben az évben figyelemmel kísérte a havi rendszerességgel megjelenő írásaimat, talán emlékszik rá, hogy januárban feltettem néhány kérdést a magyar repülős élet különböző területeivel kapcsolatban, majd, miután egyikre sem kaptam senkitől rendes választ, két hónap elteltével márciusban megismételtem őket. Kérdéseimet az IHO is átvette, ennek ellenére nem jutottunk közelebb a válaszok megtalálásához. Most, a 2016-os év végéhez közeledve érdemes visszatekinteni a mögöttünk hagyott szezonra és arra, hogy az év elején felvázolt témakörökben történt-e bármilyen előre-, vagy rosszabb esetben hátralépés.

Az idei rendezvények néhány szép vagy jellegzetes pillanata (fotók: Kelecsényi István, Bánhidi Emese, MTI)

Az első kérdésem arra vonatkozott, mikor lesz megint Budaörsön valódi, légi bemutatókat is tartalmazó repülőnap. Ugyan áprilisban a Goldtimer Alapítvány ezúttal is megtartotta a hagyományos nyílt napját, de az év többi napján szokás szerint megint csönd honolt Budaörsön, repülőnap megint nem volt. A jövőre 80 éves fennállását ünneplő reptéren a körépület és a hangár továbbra is felújításra vár és nyugtalanító hírek keringenek a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatban is. Csak remélni tudjuk, hogy nem fenyegeti veszély a repülőtér jövőjét és ha valamikor, akkor a 80 éves évfordulón igazán itt lenne az ideje feltámasztani a Budaörsi Repülőnap hagyományát.

Az augusztus 20-i vízi és légi parádé már szokás szerint megint elmaradt Budapesten. Igaz, megint volt május 1-jén Nagy Futam, júliusban pedig Red Bull Air Race. Utóbbit az állam rendesen megtámogatta, miközben a magyar hajósok és pilóták közös ünneplésére már nem maradt keret a költségvetésben.

A hármashatárhegyi repülőtér két és fél év után még mindig zárva van. Aggasztó hírek terjengenek a budapesti olimpiarendezés tervéhez kapcsolódó ötletelés szintjén a reptér területének más célra történő hasznosításáról. Vajon meddig kell még elviselni, hogy a repülés múltját és jelenét nem tisztelő emberek szabadon tervezgetnek mindenféle egyéb létesítményt hazánk nagy múltú repülőtereinek rovására? Továbbra is várjuk vissza a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet és gépeiket, a régen megszokott repülős életet Hármashatárhegyre.

Ami a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnapot illeti, nincs szó róla, hogy 2017-ben megrendeznék, tehát valószínűleg megint elmarad, így most már nemhogy két, három, de négyévente sem lehet számolni a magyar repüléshez köthető legnagyobb szabású rendezvénnyel. Hogy Kecskeméten mikor van repülőnap, az a szakmai szempontokat mellőzve továbbra is a politikusok kényétől-kedvétől függ.

Dunakeszin továbbra is él a motoros repülés tilalma hétvégén, bár lassan már nem lesz, akit érintene ez a probléma, mivel az egyik helyi klub történelmi jelentőségű motoros gépei anyagi és műszaki okok miatt a földön töltötték az egész évet. Az a hír is felröppent, hogy jövőre nem lesz Legendák a Levegőben Repülőnap Dunakeszin, vagyis az egyetlen olyan repülős rendezvény is elmarad a térségben, amelyet a légi bemutatók fővárosi szerelmesei eddig könnyen meg tudtak látogatni.

A sokunk által az évtized eleje óta hiányolt balatonfüredi sétarepülési lehetőség ebben az évben is szünetelt. Szebb napokat látott repülőgépek seregei várják jobb esetben a hangár mélyén, rosszabb esetben a szabad ég alatt, hogy újra repülhessenek. Több repülőtér jövője veszélyben van vagy azért, mert már bezárták, vagy azért, mert vannak, akik szeretnék bezáratni azokat. Úgy tűnik, nincs, aki hatékonyan képviselni tudná a repülőtársadalom érdekeit a mindenkori politikával szemben, ami különösen veszélyes egy olyan időszakban, amikor nap mint nap tűnnek el pótolhatatlan értékek, nemcsak a repülés világában.

Persze vannak előrelépések is, amelyekre érdemes visszatekinteni. Ugyan a Petőfi Csarnok repüléstörténeti gyűjteményét becsomagolták és raktárba vitték, Szolnokon megnyílt és jelentős érdeklődésre tart számot a Reptár, valamint számos repülőnapot is megrendeztek országszerte. No nem a főváros környékén, ahol a májusi dunakeszi programot leszámítva más rendezvényt nem tartottak, sőt, akadt olyan repülőtér, ahol kifejezetten ellenségesen viszonyultak egy ilyen kezdeményezéshez. Azonban gazdag programokban bővelkedő repülőnapokon vehettek részt az érdeklődők az ország délkeleti régiójában több alkalommal is, májusban Békéscsabán, szeptemberben pedig Szatymazon, majd hosszú szünet és egy tavalyi meghiúsult kísérlet után Szegeden, ahol a nagy sikerre való tekintettel már a 2017-es rendezvény előkészítésén dolgoznak a szervezők. Továbbá idén is megrendezték a szokásos repülőnapot Börgöndön, illetve a tavalyi szünet után megint volt repülőnap Nyíregyházán is.

A sok nehézség ellenére vannak tehát biztató jelek is arra nézve, hogy a repülést nem minden ízében fenyegeti veszély, van mire építeni. Nagy szükség lenne azonban erős és hatékony érdekképviseletre és bizonyos körökben szemléletváltásra ahhoz, hogy sikerüljön túlélni a jelenlegi nehézségeket, áthidalni az anyagi problémákat és minél több rendezvényen vonzóvá tenni a repülés világát a nagyközönségnek. Úgy vélem, nem igazán lehetne ennél szebb célt kitűzni 2017-re a magyar repülésnek.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút Városi vasút

Több mint hatszor elmentek már a Holdra: három éve közlekednek a vasútvillamosok Szeged és Hódmezővásárhely között

MÁV/iho   ·   2024.11.29. 17:00

Születésnapját ünnepli az elmúlt időszak legnépszerűbb kötöttpályás fejlesztése: három évvel ezelőtt, 2021. november 29-én kezdte meg utasforgalmi próbaüzemét a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő vasútvillamos. Az utazásszámok folyamatos emelkedést mutatnak, egy átlagos munkanapon mintegy 4600 utazáshoz választják.