A titokzatos Raptor-betegség

iho/repülés   ·   2012.05.08. 15:30
F-22_lock_b_utso2_cim

Rendkívül szokatlan interjúra került sor a CBS egyik oknyomozó adása keretében: az amerikai légierő két aktív, bár épp nem repülő pilótája egyenruhában, neve vállalásával nyilatkozott egy súlyos problémáról.

Az F-22-esekről, a világ legfejlettebb, csapatszolgálatba állított vadászgépeiről van szó, amelyeket az elmúlt időszakban két okból emlegetnek sűrűn. Az egyik, hogy a gépek pilótái között időről időre titokzatos, hipoxiához, tehát oxigénhiányhoz hasonló állapot lép fel, amely feltehetően okozója volt az F-22-esek eddigi szolgálatában bekövetkezett egyetlen halálos balesetnek. Mint korábban hírül adtuk, a fedélzeti oxigéngenerátorban nem találtak hibát, a gép valamennyi rendszerének átvizsgálása után sem világos, mi okozza a pilóták problémáit. Mindenesetre a légierő parancsnokainak döntése szerint egyelőre 15 ezer méterre korlátozzák a Raptorok szolgálati csúcsmagasságát, hogy a gép egyébként valójában milyen magasan képes repülni, az szolgálati titok.

F-22-es géppár valahol a magasban – 15 ezer méter felett most nem repülhetnek a gépek <br>(fotók: Lockheed Martin)

A másik, ami miatt sokat emlegetik a típust, hogy befejeződött a gyártása, méghozzá az eredetileg tervezett gépszámnál jóval kisebb mennyiségben. A próbapéldányokon túl a 187 hadrendbe állított Raptor közül az utolsót néhány napja vette át a légierő, miközben a típust bíráló számos politikus, köztük John McCain szenátor, egykori, vietnami fogságot megjárt harci pilóta, volt elnökjelölt, azt hangsúlyozza, hogy a példányonként 420 millió dolláros repülőgéppel rendszeresítése óta egyetlen harci bevetést sem hajtottak végre. A Raptor azért túl drága, mert nincs, amiért használják. Sem Irakban, sem Afganisztánban nem kellett, és nem is kell számolni modern ellenséges légierővel – érvelnek a Raptor-kritikusok.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy Kínában és Oroszországban hatalmas erőfeszítéseket tesznek az F-22-esnek megfelelő, ötödik generációs harci gép fejlesztésére, a próbapéldányok mindkét nagyhatalomnál repülnek már. A gépek ára pedig egyéb okok mellett épp azért is nőtt ilyen magasra, mert lecsökkentették a példányszámot.

Mindenesetre a Raptor pilóták: Jeremy Gordon őrnagy és Josh Wilson százados arról beszéltek a CBS stúdiójában, mi az, ami aggasztja őket, miközben imádnak a világ legjobb és egyben legdrágább vadászgépével repülni.

Mindketten rendkívülinek tartják a gépet, valóban „láthatatlan”, fantasztikus az emelkedőképessége, a manőverezése, az, ahogy a digitális rendszerek informálják a katonai repülőgépvezetőt a harci helyzetről a gépe körül. A Langley támaszponton szolgáló Raptor-pilóták elragadtatással beszélnek a madarukról. Mindketten meglehetősen jóldekorálták, egyikük birtokában van a légierő tisztjeinek adható legmagasabb kitüntetésnek, a Repülő Keresztnek.

Ugyanakkor azt is elmesélte egyikük, milyen érzés volt, amikor egy repülés alkalmával kezdete elveszíteni az eszméletét. A hipoxiához, oxigénhiány miatti ájuláshoz hasonló állapotban a gép kiszolgálásához szükséges mozzanatok is nehezére estek, egyszerűen nem talált bizonyos sokszor használt kapcsolókat. A másik pilóta egy alaszkai esetet említett, amikoris a pilóta leszállás közben súrolta egy fa koronáját, de ő erre egyáltalán nem emlékezett. Elmondásuk szerint olykor nem a levegőben, hanem a repülés utáni időszakban a földön keletkeztek egészségügyi problémák a pilótáknál, ilyen az úgynevezett „Raptor-köhögés”, amit feltehetően egy új szűrő okozott, vagy a szédülés lefekvéskor. Megerősítették a riporter információit, miszerint akadtak Raptor-pilóták, akik a rejtélyes veszélyekre tekintettel plusz életbiztosítást kötöttek.

A gépek tavalyi leállítása 14 ilyen hipoxia-gyanús eset bekövetkezte után történt. Ami a pilótákat arra késztette, hogy forduljanak a nyilvánossághoz, az volt, hogy a Raptorokat úgy helyezték újra szolgálatba, hogy gyakorlatilag nem változtattak semmit, illetve mivel nem tudták megállapítani a bajok eredeti okát, tehát nem is tudták kijavítani a gépeket. A leállás idején a pilóták is nagyon várták, hogy visszakerülhessenek a gépre. Miért várták ezt olyan türelmetlenül? – hangzott a riporter kérdése. – Mert pilóták vagyunk – hangzott a válasz. Azonban a nyilatkozók egyike a gépek újrarepülése után került hipoxiás állapotba.

Az utolsó Raptor átadási ceremóniáját is beárnyékolta a Raptor-betegség

Egy név nélküli pilóta levele szerint a Raptorral repülő tisztek a valaha létező legképzettebb laboratóriumi majmoknak mondják magukat, merthogy a légierő azért parancsolta vissza őket a gépekre, hogy még több adatot próbáljanak összeszedni a rejtélyes problémáról. A repülések újraindítása óta hét hónap telt el, ezalatt már tizenegy esetet regisztráltak, ami azt jelenti, hogy vagy sűrűbben fordulnak elő a rosszullétek, vagy sűrűbben jelentik a pilóták. A Raptorokat repülő 200-as állományból immár 36-an jelentettek ilyen eseteket.

A tévéműsorban nyilatkozó pilóták időközben már abba kellett, hogy hagyják a repülést az F-22-essel, részben saját elhatározásukból, részben külső kényszer hatására. Mint egyikük mondta, fel van készülve minden szempontból arra, hogy szembenézzen a veszéllyel, amit az ellenség fenyegetése jelent, de efölött a veszély fölött nincs hatalma. Ami annyit jelent, hogy olykor nincs hatalma  saját maga fölött, repülés közben.

Az is kiderült, hogy a légierő két eszközzel próbálkozott: az egyik a pilóták érverését figyeli, és jelzi, ha bármi veszélyes elváltozásra sor kerül, így a repülőgépvezető azonnal visszafordulhat a bázisára. A másik eszköz a a bizonyos új szűrő volt a pilóták oxigénrendszerében, de ez még csak rontott a helyzeten, úgyhogy ezeket az új szűrőket visszavonták.

Nagyon drága, de nagyon jó, egyesek szerint túl jó a gép, nincs ellenfele

A nyilatkozó tisztek egyikét a reporvos repülésre alkalmatlannak nyilvánította, a másikukat néhány nap múlva meghallgatásra hívták be. A pilóták abban bíznak, hogy egy harmadik légierő-tiszt, aki most kongresszusi képviselő, megfelelő törvényi védelemmel látja el őket, elhárítandó annak következményeit, hogy nyilvánosságra hozták aggodalmaikat. Erre az esetre nemrég a kongresszus meg is szavazta a „whistleblowers’ act” nevű törvényt, azok érdekében, akik a katonai szolgálat során felfedett veszélyekről beszámolnak a nyilvánosságnak. A képviselő szerint a légierőnek nincs joga megbüntetni azokat, akik egészségügyi problémák miatt nem repülhetnek.

A két nyilatkozó, Jeremy Gordon őrnagy és Josh Wilson százados úgy véli, nem az a kérdés, hogy újra letiltsák-e az F-22-eseket, hanem hogy kijavítsák végre a gépeket. Szerintük a Raptor-pilóták túlnyomó többsége osztja nézeteiket és aggodalmaikat, „noha ez egy csendes többség” – tette hozzá egyikük.

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

KLM: százötven nyári célállomás

iho/repülés   ·   2024.03.10. 12:00

A holland királyi légitársaság a nyári menetrendi időszakban hét százalékkal több ülőhelyet kínál az elmúlt év azonos időszakához képest, így a felkínált kapacitás minimálisan marad csak el az eddigi rekordot jelentő 2019-es szinthez képest.