Felhőszagú gépek földi világa: 30 év Skanzentől Aeroparkig

Márványi Péter   ·   2021.12.31. 09:00
DSC_0036

A következő évek nagy kérdése: hol lesz az új repülőmúzeum?

Bocsánat a következő, szokatlanul hosszú bevezetőért, de ezt az évfordulót nem lehet az intézmény közleményével elintézni: a repüléssel foglalkozó, repülésszerető újságíró számára a „Repülőskanzen” vagy Aeropark személyes élmény, plusz más fontos személyes élmények reinkarnációinak helyszíne. Például rögtön a bejárattól balra magasodik a HA-MOA lajstromjelű Il-18-as, amelyen akkor repülhettem, amikor rajtam és egy másik újságírón kívül csak fagyasztott birkák voltak az utasok, és az út túlnyomó részét a pilótafülkében tölthettem. Hasonlóan szép emlékek fűznek a kiállított másik 18-ashoz, Mo-Gézához, meg a Yenki-Lima-Rómeóhoz, az egykori LRI egykori Jak-40-es kalibrálógépéhez. Repülhettem a 154-esek valamelyikével, „normál” utasként sokszor, egy-két alkalommal viszont emlékezetes kapitányi vizsgán.

MO-Aladár és néhány fontos földi jármű (fotók: iho.hu, Aeropark)

A kiállított 134-esnek a fedélzetén lehettem a típus búcsúrepülésekor, az Il-14-es „Malvinka” körül pedig ott lábatlankodhattam, amikor a szakértelem és a repülésimádat szerencsés találkozásakor egy remek csapat rendbe hozta a gépet, sőt, ott lehettem, amikor beindítottak néhányszor egy-egy motort... Ismerős és kedves „repült típusom”, hiénaként persze, az An-2-es Ancsa, többször emelkedhettem a levegőbe a Goldtimer Li-2-esén, szóval nem sorolom tovább: boldogságos repülések sokasága fűz a típusokhoz, vagy akár épp a kiállított gépek valamelyikéhez.

„Malvinka” járó motorral

De nem csak ez a konkrét gépekhez, típusokhoz kötődő élménysorozat a meghatározó. Talán mások is tapasztalták, csak nemigen fogalmazták meg, milyen varázsos ezeknek a gépeknek az egyszerű közelsége is, ha nem utasként terelnek a lépcső felé, hanem amikor egy-egy repülőgép körbejárható, megtapintható, érezni a szagát, esetleg láthatjuk a pilótafülke sokműszeres varázsvilágát. Pedig a Park hatásrendszerének ez az egyik alapja: ezek a gyönyörű, méltóságteljes szerkezetek, ahogy az fölé magasodnak, akkor is egy különleges világ lélegzetelállító rekvizitumai, ha tudjuk, hogy többé sosem lesznek a levegőben. (A szerk.)

Az Il-14-est még a szovjet légierő adományozta

A ferihegyi repülőmúzeum 1991-ben nyitotta meg kapuit, amit akkor még skanzenként emlegettek – szól a Légiközlekedési Kulturális Központ közleménye. A kiállítóhely alapjait azonban jóval korábban, már a 70-es évek második felében letették lelkes repülőtéri szakemberek, miután világossá vált, hogy a Malév a következő időszakban több repülőgépét – köztük Il-18-asokat és Tu-134-eseket – kivonja a forgalomból. Többen úgy gondolták, hogy ezeket a gépeket érdemes megőrizni az utókornak. A helyszín azonban akkor még kérdéses volt: az egyik elképzelés szerint a mai „D” Porta közelében jött volna létre a skanzen, egy másik terv arról szólt, hogy a 80-as években elkészülő 2-es Terminál közelében legyen a kiállítóhely.

A 90-es évek elején az utóbbi terv valósult meg, a repülőgépskanzen a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság és a Közlekedési Múzeum közreműködésével jött létre. A 2-es Terminál és a körülötte lévő parkolók bővítése miatt a kiállítás több alkalommal költözött, 2017-ben került a mai helyére.

Skanzen-fotó: Tu-134-es

A Légközlekedési Kulturális Központ (LKK) 2013 óta üzemelteti és fejleszti az Aeroparkot, amely mára az ország egyik leglátogatottabb múzeuma lett, évente 70 ezer látogatót fogad. Bár idén a járványhelyzet miatt a park csak májusban nyithatott ki, ez alatt a csonka szezon alatt is ennyi vendég érkezett a múzeumba, ahol jelenleg tizenhárom légijármű mutatja be a magyar polgári repülés múltját 1946-tól a kétezres évek elejéig. Ezek mellett számtalan különleges repülőtéri földi jármű is megtekinthető és kipróbálható, a hatalmas tűzoltóautótól kezdve, a repülőgépvontatón át az előteres Zsiguliig vagy Wartburgig. A látogatók nemcsak a múltba kóstolhatnak bele, hanem a jelenbe is, hiszen az Aribus A320neo szimulátorban abból kapnak ízelítőt a vendégek, hogyan dolgoznak a pilóták napjaink egyik lemodernebb repülőgépén.

Az Aeropark egyik legnépszerűbb állandó programja a reptérlátogatás, amelyen muzeális Malév Ikarus autóbuszokkal viszik be a látogatókat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kulisszái mögé. A háromórás bejárásokon szakavatott túravezetők kalauzolják az érdeklődőket a futópályák, a forgalmi előtér, a gurulóutak közelében, valamint a repülőtéri tűzoltóságon. Évente átlagosan 30 ezer látogató ismerheti meg Ferihegy titkait, a reptérlátogatás pedig 2022-től már Debreceni Nemzetközi Repülőtéren is elérhető lesz – fogalmazott Kránitz Balázs, az LKK ügyvezető-helyettese.

Hatalmas siker a reptérlátogatás

A Légiközlekedési Kulturális Központ arra törekszik, hogy a múzeumot minél élőbbé varázsolja. Ezért a legtöbb napon olyan pilóták, műszaki szakemberek fogadják a történelmi repülőgépek fedélzetén a vendégeket, akik annak idején az Il-18-ason, a Tu-134-esen, vagy a Tu-154-esen kezdték pályafutásukat. Évente több alkalommal láthatja a közönség, hogy a 40–60 éves gépek milyen „életjeleket” produkálnak, amikor rákapcsolják őket a földi áramforrásra.

Az Aeropark minden évben – tavaszól őszig – számos nagyrendezvénynek ad otthont. A Múzeumok éjszakája és a Repülőtér éjszakája mellett a 2021-ben először megrendezett Kéklámpás találkozó is sok ezer látogatót vonzott, a legtöbben azonban a III. Ferihegyi Ikarus Találkozó két napján látogattak el a repülőmúzeumba, amikor a történelmi repülőgépek között a legendás Ikarus gyár közel 70 modellje mutatkozott be.

Buszok és légibuszok békés együttese

A múzeum Youtube-csatornáján hetente jelennek meg a repülés hőskorát, repülőgéptípusokat, a repülőterek kulisszatitkait, a pilóták, légiutas-kísérők és légiforgalmi irányítók életét bemutató dokumentumfilmek, videók, amelyek eddig több, mint 16 millió megtekintést értek el. A csatornát jelenleg 63 ezren követik. Az intenzív online jelenlét mellett a Légiközlekedési Kulturális Központ alapítója a Repüléstudományi- és Történeti Szakkönyvtár Alapítványnak is, amely többezres gyűjteményével a magyar polgári repülés történetének egyik legfontosabb kutatási bázisát jelenti.

A repülés azonban a levegőben adja a legnagyobb élményt: a múzeum több mint 3000 utassal ismertette meg idén a repülés csodálatos világát, tucatszor szállt fel az országnéző sétarepüléseket teljesítő Boeing 737-800-as együttműködésben a Smartwings légitársasággal és a Budapest Airporttal. De a vendégek rendszeresen kaphatnak ízelítőt a hőskorból is: minden évben számos alkalommal indul nosztalgiarepülésre a történelmi 1-es Terminál elől a több mint 70 éves, a Goldtimer Alapítvány által üzemeltett Li-2-es repülőgép, amelyhez a korabeli „Faros” Ikarus viszi az utasokat a múzeumból.

MO-Aladár pilótafülkéje éjszakai fényben

Somogyi-Tóth Dániel, a Légiközlekedési Kulturális Központ alapítója az évforduló kapcsán kiemelte, hogy az Aeropark utóbbi években tapasztalt látogatószám-emelkedése és élményközpontú programok népszerűsége előrevetíti, hogy megfelelő támogatás esetén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a fejlesztések mellett a jövőben otthont adhat a világ egyik legkülönlegesebb és legsokoldalúbb repülőmúzeumának is, hiszen az ehhez szükséges páratlan gyűjtemény, program és szakmai tudás már kiépült az elmúlt időszakban. Mint fogalmazott: a jövőben a múzeum két fő partnerével, a Budapest Airporttal és a Közlekedési Múzeummal közösen dolgoznak azért, hogy ez megvalósulhasson.

Az egykori nemzeti légitársaság emlékhelye

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

ITA helyett megint Alitalia?

iho/repülés   ·   2022.01.24. 09:00

Az arculatot a cég tavaly megvette, de az Unió az állami beavatkozást ahhoz kötötte, hogy az új cég ne legyen a régi... Tárgyalások a Lufthansa csoporttal a légitársaság negyven százalékáról.