Gyalogolni Budapesten is jó – és egyre jobb lesz

Kétszáz új gyalogátkelőhellyel, számos akadálymentes villamosmegállóval és járdával, valamint biztonságosabb lakóutcákkal gazdagodhat a következő években Budapest az új gyalogos stratégia szerint. A BKK másfél éven át dolgozott azon, hogy felmérjék a jelenlegi helyzetet és kijelöljék azokat a fejlesztéseket, amikkel kényelmesebbé, biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé válhat a gyaloglás a fővárosban. A cél egyszerű: Budapesten mindenkinek jó legyen gyalog közlekedni.

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a BKK által kidolgozott Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten elnevezésű stratégiát, ami hosszú távon határozza meg a fővárosi közterületek fejlesztésének irányait. A dokumentum összefoglalja, miért jó, ha többen és többet gyalogolnak Budapesten, emellett arról is szól, hogyan válik a főváros a következő másfél évtizedben biztonságosabbá és könnyebben használhatóvá idősek, gyerekek, nők, kisgyermekkel közlekedők és mozgásukban korlátozott emberek számára egyaránt.

A gyaloglás ugyanis a közlekedés legegyszerűbb formája, szinte minden utazás része. Sétálunk a parkoló autónkig, az iskolába, a boltba vagy a munkahelyünkre, és gyalog tesszük meg az első vagy az utolsó néhány száz métert akkor is, ha busszal, villamossal vagy metróval utaztunk, vagy utazunk tovább. Éppen ezért a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása nem egy szűk közlekedői csoport ügye, hiszen valamilyen formában szinte minden Budapesten megforduló embert érint.

A stratégia több konkrét célt is kijelöl.

• 2030-ra legalább a fővárosi villamosmegállók felének teljeskörűen akadálymentessé kell válnia, és cél további kétszáz új gyalogátkelőhely létesítése is. A fővárosban jelenleg 658 villamosmegálló található, amiknek negyvenhárom százaléka felel meg maradéktalanul a hozzáférhetőségi követelményeknek a BKK 2026-os felmérése szerint. A busz- és trolibuszhálózat 4211 megállójának nyolcvanhárom százaléka felel meg az akadálymentességi előírásoknak.
• 2035-re valamennyi olyan fővárosi csomópont akadálymentesítése cél, ahol közúti aluljáró található, lehetőleg felszíni gyalogátkelőhelyek kialakításával. Ezzel párhuzamosan a fővárosi kezelésű utak szegélyeit is akadálymentesítik.

A hosszabb távú célok között szerepel, hogy a főutak beépítéssel érintett oldalán mindenhol megfelelő, akadálymentes járda legyen, kellő sűrűségű és biztonságos átkelési lehetőségekkel. 2040-re pedig minden helyi lakóutca forgalomcsillapított övezet részévé válna, vagy olyan fizikai megoldásokat kapna, amik lassabb és biztonságosabb közlekedésre ösztönzik az autóvezetőket. A stratégia 2050-et jelöli meg céldátumként, ameddig Budapest közterület-hálózata és közlekedési rendszere teljeskörűen akadálymentessé és gyalogosbaráttá válna.

A Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten stratégia elkészítésén másfél éven át dolgozott a BKK. A munka során a gyalogos infrastruktúra mellett a közlekedésbiztonsági, akadálymentességi és szabályozási környezetet is vizsgáltak, emellett egyeztettek idősügyi, akadálymentességgel foglalkozó szervezetekkel és számos városnegyedben végeztek szinte utcákra bontott felméréseket.

• A témában 2025 nyarán indított széles körű társadalmi egyeztetést a BKK, a társaság kérdőívét 1706-an töltötték ki, a térképes felületen pedig több mint háromezer konkrét javaslatot jelöltek meg a budapestiek. A válaszadók kilencvenöt százaléka fontosnak tartotta, hogy Budapest kényelmes, biztonságos és hozzáférhető gyalogos város legyen, amelyet még az elsősorban személyautóval közlekedő válaszadók nyolcvanegy százaléka is támogatott.
• A felmérésből az is kiderült, hogy sokan szívesen választják a gyaloglást, ha ehhez megfelelőek a körülmények. Öt percnél rövidebb útnál a válaszadók több mint kilencvenkilenc százaléka inkább gyalog indul el, 5–9 perces távolságnál még kilencvenhat százalék, 10–14 perces útnál pedig nyolcvan százalék választaná a gyaloglást. Abban, hogy valaki útnak indul-e gyalog, a távolság mellett az útvonal kellemessége és a biztonságérzet is fontos szerepet játszik.
• A budapestiek azt is világosan megmutatták, min változtatnának. A válaszadók nyolcvanegy százaléka több árnyékot és zöldfelületet, hetvenhárom százaléka a hiányzó járdák pótlását, hatvankét százaléka pedig a meglévő járdák felújítását tartotta fontosnak. Sok észrevétel érkezett a veszélyes átkelőhelyekre, a rossz állapotú járdákra és a forgalmas utak melletti gyaloglás problémáira is. Ezeket a tapasztalatokat a BKK beépítette a stratégia intézkedési tervébe.