Hamarosan megújulhat a veresegyházi és a lajosmizsei vonal

A Budapest Fejlesztési Központ közbeszerzést írt ki a két nagy forgalmú elővárosi vonal korszerűsítésének megtervezésére.
Jelentős potenciál rejtőzik Budapest két jobb sorsra érdemes, ám meglehetősen lepusztult állapotú elővárosi vasútvonalában, nevezetesen a 71-es számú Rákospalota-Újpest–Vácrátót–Vác, valamint a Kőbánya-Kispest–Gyál–Lajosmizse–Kecskemét (142-es) vonalakban. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) ezt a lehetőséget aknázná ki, melynek köszönhetően várhatóan öt–hat éven belül a főváros összes elővárosi vonala a napjainkban elvárt szintre javulhatna, kizárólag korszerű, villamos üzemű motorvonatokkal kiszolgálva.
A Magyar Kormány 2020-ban az 1523/2020 (VIII.14) számú határozatában többek között e két vonal elővárosi célú fejlesztésének előkészítéséről is döntött. A BFK által a napokban kiírt tervezési tender a 71-es és a 142-es vonalakkal külön foglalkozik.
A veresegyházi néven közismert előbbi vonalon az infrastruktúra sajátosságai (egyvágányú pálya, többnyire hatvan kilométer per órás maximális sebesség) okán jelenleg csak a csúcsidőben elérhető a vonatok félórás üteme. A fejlesztéssel a Budapesthez közelebbi szakaszon csúcsidőben óránként négy mindenhol megálló személyvonatpár, valamint két pár zónázó vagy gyorsított vonat a cél. Ennek érdekében szakaszosan kétvágányúsítani kell a vonalat, a sebesség emelése mellett, továbbá szükséges az utasforgalmi létesítmények felújítása és akadálymentesítése, az útátjárók átépítése, P+R és B+R parkolók létrehozása, különszintű keresztezéseket kell létesíteni. De egyes állomásokat és megállóhelyeket is át kell építeni, elhelyezkedésük és vágányképük optimalizálása mellett.

A tervezési feladat magában foglal:
- 39,2 kilométernyi vágány és felsővezeték átépítését villamosított országos közforgalmú vasútvonalon;
- hat állomás és kilenc megállóhely átépítését;
- alapvetően 22 kilométernyi vonalszakasz kétvágányúsítását – a pontos hosszúságot a döntés-előkészítő tanulmány alapján fogják meghatározni;
- egy új vasúti felüljáró létesítését;
- tervezetten nyolc új, különszintű közúti keresztezést kapcsolódó út- és csomópontépítéssel,
- négy új, különszintű gyalogos-kerékpáros műtárgy létesítését;
- 51 meglevő kisműtárgy átépítését;
- 63 meglevő útátjáró átépítését;
- tizenkéthelyszínen P+R és B+R parkolók kiépítését;
- 39,2 kilométer hosszúságban térközi közlekedésre alkalmas, elektronikus vagy jelfogó-függéses vasúti vonali biztosítóberendezés tervezését, a kapcsolódó nyíltvonali térközszakaszokkal és a vágányút-módosításokat figyelembe vevő állomási berendezésekkel együtt;
- valamint a vonatbefolyásolás és a központi forgalomirányítás tervezését.
A tavalyi kormányhatározat a 142-es vonal elővárosi célú fejlesztésének és villamosításának előkészítését is magában foglalja. A projekt számos fejlesztési részt tartalmaz, többek között a pálya és a biztosítóberendezés korszerűsítését, a vonalon jelenleg engedélyezett negyven–hatvan kilométer per órás sebesség növelését, a villamosítást, a vonal Budapesthez közelebbi szakaszán szakaszos kétvágányúsítást, a vasútvonalat szintben keresztező úthálózat fejlesztését (útátjárók átépítése, különszintű keresztezések létesítése), az állomások, megállóhelyek elhelyezkedésének és vágányképének optimalizálását, új megállóhelyek létesítését, az utasforgalmi létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését, valamint a P+R és B+R parkolóhelyek számának növelését. A cél a zónázó rendszer bevezetése, a zónahatárig csúcsidőben óránként hat vonatpárral. A tervezési tender a vonal egészére, vagyis Kőbánya-Kispest és Kecskemét között végig villamosítással számol.

A korszerűsítés-tervezési feladat magában foglalja:
- 63,1 kilométernyi vágány átépítését;
- 23,3 kilométernyi vonalszakasz egyszerűsített átépítését;
- 86,4 kilométer hosszon a jelenleg nem villamosított vasútvonal villamosításának teljeskörű kiépítését;
- alapvetően 18 kilométernyi vonalszakasz kétvágányúsítását;
- tíz állomás és hét megállóhely teljes, valamint két állomás és kilenc megállóhely egyszerűsített átépítését;
- terv szerint hét új, különszintű közúti keresztezést kapcsolódó út- és csomópontépítéssel;
- nyolcvan meglevő szintbeni útátjáró átépítését;
- tizennyolc meglevő kisműtárgy és egy meglevő vasúti műtárgy átépítését;
- négy új vasúti megállóhely létesítését P+R parkolóval és az ahhoz kapcsolódó úttal;
- két új különszintű gyalogos-kerékpáros műtárgy létesítését,
- tizenkét helyszínen P+R és B+R parkolók kiépítését;
- öt felvételi épület felújítását,
- 63,1 kilométeren térközi közlekedésre alkalmas, elektronikus vagy jelfogó-függéses vasúti vonali biztosítóberendezés tervezését, a kapcsolódó nyíltvonali térközszakaszokkal és a vágányút módosításokat figyelembe vevő állomási berendezésekkel együtt;
- valamint a vonatbefolyásolás és a központi forgalomirányítás tervezését.

Az érdeklődő vállatok április 9-éig adhatják be jelentkezésüket. Az értékelés során a kért nettó ár, valamint a minőségi szempontok egyaránt ötven-ötven százalékban számítanak. A nyertesnek a szerződéskötéstől számított 26 hónapon belül kell előállni a tervekkel, melynek finanszírozása uniós forrásokból, IKOP-pénzekből történik, a „Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi vasúti elérhetőség javítása a Közép-magyarországi régióban” elnevezéssel.
A közbeszerzésen nyertes vállalkozónak mindkét vonalra el kell készítenie a műszaki leírásban jelölt döntéselőkészítő tanulmánytervet és megvalósíthatósági tanulmányt, mely költség-haszon elemzést (Cost-Benefit Analysis) is tartalmaz, alátámasztva a további tervezés műszaki tartalmának meghatározásához szükséges megrendelői döntéseket. Továbbá szükséges a vonalhoz kapcsolódó valamennyi vasúti szakági tervezés, így a vasúti pálya, műtárgy, vasúti erősáram, geotechnika, biztosítóberendezés és vonatbefolyásolás, távközlés, váltófűtés, térvilágítás, Felsővezetési Energia Távvezérlő (FET), helyi távvezérlő (heta), valamint magasépítés szakágak tervezése is. El kell készíteni a forgalmi-üzemi vizsgálat, erősáramú szimuláció, útépítési, forgalomtechnikai, közműkiváltási és vízelvezetési, környezetrendezési és bontási terveket, valamint a kisajátítási munkarészeket, továbbá meg kell szerezni a teljeskörű engedélyeztetési, valamint a szükséges kezelői, üzemeltetői, tulajdonosi és egyéb jóváhagyásokat is.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!