Igenis elférnek egymás mellett!

A Magyar Kerékpárosklub a lett főváros példáján keresztül mutatja be, hogy igenis kialakíthatóak kerékpársávok ott is, ahol a hivatalok ebben nem partnerek. Riga aktivistái régóta próbálják elérni, hogy kerékpársávokat alakítsanak ki a városban, ám rendre elutasítják őket. A probléma hasonló a budapestihez, ahol a Bartók Béla úton sok éve megoldatlan a kerékpáros közlekedés, de októberben végre kerékpáros sávval bővült az út a Szent Gellért tér és a Ménesi út között.

Lettországban is hosszú évek óta ígérgette a város vezetése, hogy a főútvonal, a Brīvības Iela két oldalán kerékpársávot alakít ki, ám helyhiányra hivatkozva ez nem történt meg. Aztán eljött 2017 tavasza, és a város lakói arra ébredtek, hogy széles sávok kerültek az útra titokban. Mindezt egy éjszaka alatt festették fel olyan aktivisták, akik belefáradtak a tétlenségbe, és meg akarták mutatni, hogy a kivitelezés lehetséges – idézi a Magyar Kerékpárosklub a Citylab cikkét.

Hogy a sávot akkor, vagy most, a második alkalommal kik festették fel, pontosan nem tudni, de az aktivisták a tiltakozás ezen formájával egy meglepően hatékony eszközt választottak, hogy változzon a jelenlegi helyzet. A Brīvības Iela ugyanis baleseti gócpont – jegyzi meg a cikk –, ahol a lazán betartott sebességkorlátozások miatt a kerékpározók a járdára szorulnak, ha biztonságosan akarnak közlekedni. Az út sem nem gyalogos-, sem nem kerékpárosbarát. Ezt jelzi, hogy amikor a lett motorversenypálya zajszintje ellen tömegek tiltakoztak, a pálya tulajdonosai azzal hárították el a tiltakozókat, hogy a város szívén keresztül futó főút még a versenypályánál is zajosabb.

Visszatérve, hogy kik lehettek a tiltakozók: a cikkíró szerint Riga kiterjedt aktivistahálózattal rendelkezik, így bárki felfesthette a gerillautakat. A sávok precíz felfestése utalhat akár önkormányzati dolgozókra is, vagy ellenzéki politikai pártokra. A tiltakozás újszerű az egymillió fős városban, így néhányan gratuláltak a polgármesternek a kerékpársávokhoz, annak ellenére, hogy a hivatal még aznap lekapartatta a gerilla-biciklisávokat.

A cikk szerint ugyan eddig kevés hatékony lépést tett a város vezetése a biciklis közlekedés fejlesztése érdekében, de mégsem utasítja el azt teljesen. A lett főváros szeret a haladó gondolkodású skandináv országok közt feltűnni a kerékpáros fejlesztések terén is. Ennek tudható be, hogy a politikai vezetők rábólintottak több kerékpárosbarát irányelvre; bár azokat – teszi hozzá – végül figyelmen kívül hagyták. Így például felfestettek néhány kerékpársávot a külvárosban, a legtöbb ingázót vonzó belvárosban viszont semmi nem változott az utóbbi időben.

Miután a kerékpáros és gyalogos fejlesztésekért küzdő aktivisták évek óta folyamatosan lobbiznak, Riga közlekedésügyi vezetése közreműködésüket kérve átfogó stratégiai tervet készített a jobb kerékpáros infrastruktúra kialakítására 2015-ben. "A város azt remélhette, hogy felkérésünkkel elhallgattatja az elégedetlenséget, a dolgok azonban nem a tervek szerint alakultak. Megtervezték az új mobilitási stratégiát, de teljesen rosszul hajtják végre. Az alapvető mobilitási problémák megértésének és a politikai akaratnak a teljes hiánya látszik a középszintű állami és városi intézmények szintjén" – nyilatkozta a terv egyik szerzője, Toms Kokins közlekedési tanácsadó a Citylabnek.

A cikkíró utal rá, több terv is készült, amely bemutatja, hogy nem lenne túl nagy feladat Riga sík, gyakran széles utcáin használható kerékpáros infrastruktúrát létrehozni. Oto Ozols tervező látványterve jól illusztrálja, hogyan alakítható ki mindkét oldalon kerékpársáv, ami a járdák egyidejű kiszélesítése és fásítás mellett a balesetveszélyt is csökkenti.

Tény az is, hogy vannak, akiket a gerilla-bringasávok felfestése felbosszant, s vandalizmusnak tartják az eljárást. A sávok visszaalakítása pedig közpénzbe kerül, ez is sokaknak szemet szúrt. A Citylab szerint azonban a figyelemfelhívásra szükség van, főleg, hogy egy olyan helyet érintett, amit pár héttel később amúgy is átépítettek. Miután a példák igazolják, hogy a bringasáv működik, és nem okoz torlódásokat a városban, a kerékpársávok lehetőségét elutasító hivatalnokoknak keményebben kell dolgozniuk, hogy igazolják állításaikat.

A Kerékpárosklub idézett cikke rámutat arra, hogy az elmúlt években egyre több gerilla-bringasáv hívta fel a figyelmet a hivatali közönyösségre és a fejlesztésre szoruló pontokra Európa, Észak-Amerika és Ausztrália városaiban. Azt is megjegyzi, hogy nem tüntették el mindet, némelyik örökre az úttesten maradt, és használják. Márciusban az amerikai Kansas állambeli Wichitában, 2016-ban San Franciscoban arattak hasonló győzelmet a biztonságos kerékpározásért dolgozó civilek. Ha a lett aktivisták ezt a globális trendet kívánják meglovagolni, akkor egy bizonyítottan hatékony eszközt találtak – jelzik a hazai kerékpárosok.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!