Így működik a hárommegyés közlekedési holding
Tavaly novemberben jött létre szolnoki központtal a Középkelet-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Az öt Volán-társaságot (Jászkun, Agria, Mátra, Hatvani, Nógrád) integráló holding 2014. január elsejével veszi át három megye autóbusz-közlekedését. Az átszervezés folyamatáról Úti Csaba vezérigazgató tartott előadást a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Heves Megyei Szervezetének Közlekedési Klubjában, az előadást a Heves megyei portál ismerteti.
– Az átszervezésnek elsősorban költségcsökkentési okai vannak, s megszűnnek a most még jelen lévő párhuzamosságok. Remélhetőleg az utasok annyit éreznek majd belőle, hogy a cégszerkezet átalakulása után jobb minőségű szolgáltatást kapnak – fogalmazott Úti Csaba, aki a Hatvani Volán vezérigazgatói székéből került a régiós cég élére. Az öt társaság a géppark állapota alapján az országban a középmezőnyben van, és nagyjából egyforma szervezettel rendelkezik.
Nagyok a területi különbségek. Jász-Nagykun-Szolnokban 401 ezer ember él 78 településen, jellemzően városokban. Itt több helyen van helyi tömegközlekedés is, és nyolc, állandó szolgálattal rendelkező pályaudvart kell fenntartani. Hevesben 311 ezer ember 121 településen él, négy pályaudvar van, s a Volánok három városban üzemeltetnek helyi járatokat. Nógrádban 216 ezer embert, 128 települést kell ellátni, öt pályaudvar üzemel és három városban van helyi buszjárat.
Az új központ közel 9 milliárd forintos saját tőkével, 2140 dolgozóval és 817 autóbusszal gazdálkodhat majd, nettó árbevétele az öt Volán tavalyi adatai alapján 24,8 milliárd forint körül alakul évente. A buszok átlagéletkora 12 év, amely abból is adódik, hogy három éve nem volt pénz beszerzésre. Mivel az utak több helyen rosszak, öreg gépjárművekkel nem lehet rajtuk közlekedni.
– Az elmúlt időszakban meghozott intézkedések közé tartozik, hogy a korábbi vezérigazgatókat szakmai vonalon foglalkoztatjuk tovább. Felmértük az informatikai rendszereket, három társaságnál azonos platformot, kettőnél különbözőt használnak, ezt egységesíteni kell. Közösek az anyagbeszerzések, a nagy volumenűeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Volánbusz közreműködésével, a helyi feladatokhoz kapcsolódót szakterületi szakmacsoporttal valósítjuk meg. Mivel a helyi közlekedés vesztesége magával ránthatja az egész Volánt, ezért az csak akkor működhet, ha eredményes. Mivel az állam nem támogatja, az önkormányzatoknak kell a költségeket kigazdálkodniuk – mondta el Úti Csaba.
A vezérigazgató szerint az átalakulást követően a társaság munkaerő-összetétele kedvező lesz, hiszen a buszvezetők a létszámból 61, a műszaki szakemberek 12 százalékot tesznek ki. A bruttó átlagkereset 180–219 ezer forint között alakul az egyes Volánoknál. Ezt próbálják közelebb hozni egymáshoz, ez lesz a legnehezebb feladat a vezérigazgató szerint. Ezenkívül számíthatnak további juttatásokra is a dolgozók, amellyel az átlagnál jobbnak számítanak a fizetések. Buszvezetőnek csak érvényes jogosítvány birtokában lehet bekerülni, vagy úgy, ha ők állást ígérnek, és a munkaügyi központ állja a képzés költségét.