Indul a HondaJet gyártása

iho/repülés   ·   2012.11.07. 09:00
cim

Az üzleti repülés nagy floridai összejövetelén, az NBAA konvención történt a bejelentés: a japán, de Amerikában bejegyzett és Észak-Karolinában működő Honda Aircraft Company megkezdte első polgári repülőgépének gyártását. A HA–420 HondaJetnek, a gyártó szerint a világ legfejlettebb könnyű sugárhajtású repülőgépének felállították a gyártósorát, és megkezdték az első, a légialkalmassági bizonyítvány megszerzésére szolgáló szériapéldány összeszerelését.

(fotók: HondaJet)

A HondaJet már első látásra is különleges konstrukció, GE Honda HF120 hajtóműveit a szárnyak fölé szerelt pilonok tartják: ennyiben is különlegesnek mondható a konstrukció, hogy a sárkány is, a hajtómű is ugyanannak a gyártónak a terméke. A szárny feletti hajtómű-elrendezés, amit korábban csak egy nem túl sikeres német gép, a VFW 614 használt, a Honda szerint javítja a teljesítményt és csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, mert a szokásos elrendezéshez képest kisebb a gép légellenállása.

A gép fesztávolsága 12,15 méter, utazósebessége 778 kilométer óránként, hat utassal a fedélzetén csaknem 2600 kilométer a hatótávolsága. A szárny feletti hajtóművek révén erősen csökkent a gép földön mért zajszintje, de a kompozittörzs a kabint is jól szigeteli, a pilóták pedig digitális, érintőképernyős műszerfallal dolgoznak.

Michimasa Fujino, a Honda Aircraft elnök-vezérigazgatója, és a szárnyfeletti hajtómű

A gép első hat példányával végzik majd a berepülési programot, hogy a fő piac, az Egyesült Államok légügyi hatósága, az FAA minél hamarabb megkapja a szükséges adatokat a légialkalmassági bizonyítványhoz. A Honda emellett cóban oktatási központot létesít szimulátorral, valamint javítóbázist is épít, ahol egyszerre 12 gépet lehet karbantartani.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.