Infláció, csökkenő áruforgalom és növekvő költségek formálják a logisztikai piacot – Harminc százalékot esett az ipari ingatlanok bérleti volumene Budapesten
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége szakmai rendezvényén a logisztikai ágazat legfontosabb kihívásait és lehetőségeit ismertették a szakemberek. A konferencia összefoglalta a szektor tavalyi sikereit, és kijelölte a legfontosabb irányvonalait és terveit 2025-re.
Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetség (MLSZKSZ) elnöke megnyitójában rámutatott, hogy a globális és hazai gazdasági trendek jelentős hatást gyakorolnak a logisztikai ágazatra. Az infláció és a GDP csökkenése negatív irányba mozdítja a gazdasági környezetet, míg az ipari áram Magyarországon magasabb költsége jelentős versenyhátrányt okoz az ipari termelés számára. A fuvarozási szektorban mind Magyarországon, mind az Európai Unióban csökkenés tapasztalható az áruforgalomban, ami arra utal, hogy az ipari kibocsátás mérséklődik, és a termelési kapacitások szűkülnek.
Az intermodális fuvarozás azonban kivételes növekedést mutatott, tíz százalékos bővülés volt tapasztalható a szegmensben. A Budapest Airporton működő aircargo terminál, dinamikus fejlődésének köszönhetően Közép-Európa egyik legnagyobb légiáruszállítási központjává vált. Az MLSZKSZ elnöke kitért az építőipar gyengülő teljesítményére is, amelynek visszaesése a közúti, vasúti és vízi szállítási vonalak csökkenésével járhat. Az iparági szakértők szerint egy esetleges gazdasági fellendülés során kapacitáshiány jelentkezhet a logisztikában, ezért kiemelten fontos az ágazat tudatos fejlesztése.
Nagy Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előadásában ismertette a kormányzati intézkedéseket, amik célja a logisztikai szektor versenyképességének fenntartása és növelése. Az elmúlt években az ágazatot súlyosan érintette az energiaárak emelkedése, az alapanyaghiány és az ellátási láncok szakadozása. A helyzetet tovább súlyosbította az orosz–ukrán háború, ami új kihívásokat hozott a szállítmányozási és logisztikai piacra.
Kiemelte, hogy a kormányzat törekvése, hogy növelje a beruházási kedvet, és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésére összpontosítson. Előadásában hangsúlyozta, hogy stratégiai megállapodást kötöttek a fuvarozó szektorral, melynek alapvető célja, hogy a Magyarországon előállított termékeket hazai fuvarozók szállítsák.
Emellett az ágazat számára meghatároztak egy 2030-ig tartó növekedési célkitűzést, ami öt százalékos bővülést irányoz elő. Szintén kormányzati cél, hogy a logisztikai parkok ne csak adminisztratív szempontból szabályozott környezetben működjenek, hanem a vállalatok támogatásokhoz is hozzájussanak, hogy ösztönözzék a beruházásokat és a technológiai fejlődést.
A kerekasztal-beszélgetések során a szakértők hangsúlyozták, hogy a világgazdaság az elmúlt húsz évben jelentős mértékben eladósodott. Az állami és magánadósságok növekedése, valamint a vámháborúk új irányokat hozhatnak a globális kereskedelemben. Az Európai Unió gazdasága továbbra is mélyponton van, és a várható gazdasági és politikai változások kiszámíthatatlanná teszik a logisztikai piacot.
A szakemberek tapasztalatai szerint a fővárosi piac telítődése miatt egyre nagyobb az érdeklődés a vidéki ipari és logisztikai lokációk iránt. Az ipari ingatlanok bérleti volumene Budapesten harminc százalékkal csökkent, és a beruházások gyakran vidékre helyeződnek át. A kereslet változása érzékelhető a bérleti piacon is, míg 2021 végén az üresedési ráta csupán 2-3 százalék volt, addig ez mára nyolc százalékra emelkedett. Ugyanakkor a fejlesztők és befektetők részéről továbbra is erős az érdeklődés, különösen az ázsiai, főként kínai vállalatok részéről, amelyek az akkumulátor-logisztikában és az összeszerelési szektorban keresnek helyszíneket Magyarországon.
Az építési költségek és telekárak alakulásáról is részletes beszámolók hangzottak el a 15. Közlekedéslogisztikai Konferencián. A háborús helyzet miatti áremelkedések után mostanra a költségek stabilizálódni látszanak, ami új lendületet adhat az ipari ingatlanfejlesztéseknek. Az építési költségek jelenleg 500–600 euró/négyzetméter körül alakulnak.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar logisztikai ágazat előtt komoly kihívások állnak, de a megfelelő fejlesztési stratégiák és kormányzati támogatások révén a szektor hosszú távon növekedési pályára állhat. Magyarország földrajzi elhelyezkedése továbbra is jelentős előnyt biztosít, amit megfelelő beruházásokkal és infrastrukturális fejlesztésekkel ki kell használni.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
