Jó úgy a TEN-T, ahogy van

iho/vasút   ·   2011.12.12. 16:44

A törzshálózati folyosókkal egy harmadik szint jönne létre a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) belül, amely indokolatlan adminisztratív terheket jelentene, és a rendelkezésre álló pénzügyi források túlnyomó részét is lekötné, érvelt az elutasító álláspont mellett Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár 2011. december 12-én, Brüsszelben. A résztvevők előrehaladási jelentést fogadtak el a TEN-T fejlesztéséről szóló rendeletről a közlekedési tanácsülésen.

A tervezet 2050-ig határozza meg az uniós közlekedési hálózat fejlesztésének irányait, amelynek kiindulópontja egy kétszintű, átfogó és törzshálózati elemekre osztott hálózat bevezetése. A bizottság 2011 nyarán egy új támogatási eszköz, a TEN-T büdzsét felváltó Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) alap létrehozását jelentette be, és ehhez egy előzetes, törzshálózati folyosókat, különálló projekteket és úgynevezett horizontális, közlekedési menedzsment témaköröket tartalmazó listát csatolt. A törzshálózati folyosók kijelölése hátrányosan érinti az újabban csatlakozott országokat.

Magyarország nem támogatja a törzshálózati folyosók létrehozását, ahogy nem érthet egyet azzal sem, hogy a kohéziós alapból a CEF számára elkülönített 10 milliárd eurós forrást azok kiépítésére használják a teljes törzshálózat helyett. A TEN-T iránymutatásokról szóló rendelet és a CEF-ről szóló rendelet közötti szoros kapcsolat miatt fontosnak tartjuk a két jogszabály párhuzamos tárgyalását, hangsúlyozta Kovács Tamás Iván.

A tanácsülésen a felek politikai megállapodásra jutottak az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelvről. A döntéssel a magyar elnökség alatt elért általános megközelítést véglegesítették az európai parlamenti módosító javaslatok figyelembe vételével. Az első vasúti csomag átdolgozása az eddigieknél hatékonyabban segíti az európai vasúti piac integrációját és fejlődését. A belső piac megteremtése versenyképesebbé teszi a vasúti személy- és áruszállítást, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat.

Kapcsolódó hírek