Jövendő magyar szállítógépek és az utántöltő képesség

Ha KC-390, akkor képes kell, hogy legyen üzemanyag átadására. Minden típushoz, beleértve a Gripent, külön vizsga kell. A légi üzemanyagfeltétel alapkövetelménye a mai modern harci gépeknek.

Immár három éve, hogy a brazil légierő kötelékében szolgálnak a KC-390-esek, azok a szállítógépek, amelyekből Magyarország is vásárolt kettőt – de most először itatott a típus a levegőben szolgálat közben, tehát nem „száraz” kapcsolódással és nem kísérletképp harci gépeket. Korábban hírt adtunk egy kísérleti tanker-mozzanatról, amikor a gép egy másik KC-390-est töltött fel üzemanyaggal. Az F-5-ösök gépenként 2900 kilogramm kerozint kaptak, a manőver a gyártó Embraerrel kötött szerződés alapján és szakemberei felügyelete mellett történt.

Az utántöltő képesség egyébként nem teljesen magától értetődő, vannak olyan példányok, amelyeken nem látható ennek jele a szárnyak külső részén, nincs ott a „pod”, a hajlékony tömlős, „kosárban” végződő átadó berendezést külön kell opciós lehetőségként megrendelni és felszereltetni a gépre. Egyébként 2021-ben, a kecskeméti repülőnapon a KC-390-es igazából C-390-esként, „tiszta szárnyakkal” repült, illetve volt kiállítva, de például azon a gépen, amely a nyár elején Budapesten a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren töltött egy-két napot, ott volt az utántöltő berendezés.

Az, hogy a repülő benzinkút – no jó, kerozinkút – funkciót F-5-ösökkel próbálták ki először, az azért érthető, mert jelenleg ez a kissé koros típus alkotja a brazil légierő harcigép-állományának túlnyomó többségét, a Gripenekből csak néhány érkezett meg. Viszont az utántöltő képesség szempontjából eléggé hasznos lehet, merthogy az Embraer számára helyben van az új vadászgéptípus a képesítéshez. Ezt a tankerek esetében minden feltöltendő géptípusra külön-külön kell megszerezni. Hogy ez nem mindig egyszerű, azt legutóbb az európai közös szállítógép, az A400-as példázza, amely annyira kemény turbulenciát okoz maga mögött, ami ezt a képességét erősen akadályozza.

Ami az érdekes: maga a brazil légierő sem a brazil gépet használja majd tankernek, legalábbis nem csak azt. Megszületett a döntés, nem is olyan régen, amely szerint a brazilok két, szélestörzsű A330-200 MRTT-átalakítású szállítógép-tankert szereznek be, KC-30 néven, amelyek közöl az elsőt az Airbus már le is szállította. A valószínű magyarázat, ami erre késztette a döntéshozókat, az lehet, hogy mégiscsak egy fél kontinensnyi országról van szó, hatalmas távolságokkal a kiépített repülőterek és légibázisok között. A KC-390 23, póttartályokkal 35 tonnányi üzemanyagot vihet magával, de nyilván bizonyos bevetéseknél a gépen lévő kerozin nagy részét magára az útra kell felhasználni.

A magyaroknak szánt szállítógépek feltehetően szintén eleve fel lesznek szerelve a Cobham-féle légi utántöltő berendezésekkel, annak ellenére, hogy a honi sajtóban erről a képességről vajmi kevés szó esik, és ennek a feltételezésnek határozott nyilatkozatok nem adnak alapot, viszont a hivatalos közlésekben mindenütt a szállító-tanker verzióra utaló KC-390-es megjelölést használják.

Talán nem akarnak olyasféle reakciókat kiváltani, mint ami elöntötte a sajtót, amikor a honi Gripeneket a NATO-standardoknak megfelelően kiegészítették többek közt az üzemanyag felvételére szolgáló berendezésekkel. Most, amikor még mindig lehet az ünnepi repülések kapcsán olvasni, hogy minek nekünk az olyan gép, ami meg sem tud fordulni az ország határain belül, nyilván a légiutántöltés képessége sem vált ki mindenkiből igazán bölcs megjegyzéseket.